A bélflóra az egészség forrása lehet, azonban ha egészséges egyensúlya megváltozik, betegséget és fáradtságot okozhat. Éppen ezért az egészséges bélflóra felépítése és fenntartása nagyon fontos. Cikkünkből megtudhatja, hogyan érheti el ezt, illetve melyik az a nyolc dolog, amit kerülnie kell, ha bélflóráját egészségesnek szeretné tudni.

Tudta?

Valószínűleg hallott már róla, hogy az olyan krónikus bélbetegségben szenvedők, mint az irritábilis bél szindróma vagy a Crohn-betegség, bélflórája más, mint az egészséges emésztőrendszerrel rendelkezőké.

De tudta-e, hogy a túlsúlyos emberek bélflórája nagyon eltérő a sovány emberekétől, illetve az autistáknak is más bélflórája van, mint az egészséges embereknek? Emellett a reumás emberek bélflórája is különbözik a reumától nem szenvedő emberek bélflórájától.

Az ausztrál Southern Cross Egyetem Természettudományi és Kiegészítő Orvostudományi Intézetének kutatói már 2004-ben megállapították “a bél diszbiózis okai” című tanulmányukban, hogy a bélflóra kedvezőtlen változásai hozzájárulnak számos krónikus és degeneratív betegség kialakulásához. A tanulmányban az irritábilis bél szindrómát, gyulladásos bélbetegséget, reumát (arthritis) és ankylotizáló spondylitist (reumatikus betegség gerincoszlop-merevséggel, más néven spondylitis ankylopoetica) vizsgálták.

A kutatók rámutattak, hogy a rossz táplálkozással, az antibiotikumok gyakori alkalmazásával és az állandó stresszhelyzetekkel járó modern, nyugati életmód nagyon káros hatással van a bélflórára. Javaslatuk szerint először ezeket a tényezőket kell kiküszöbölni, majd a bélflórát újjáépíteni.

A bélflóra nemcsak a bélre hat. Lényünk minden aspektusát érinti - a fizikait és az érzelmit egyaránt. A bélflóra megbetegíthet bennünket, de a felépülést is segítheti. Kiegyensúlyozatlan bélflóra mellett nem létezik valódi egészség.

Minél egészségesebb a bélflóra, annál erősebb az immunrendszer

A bélflóra egy sok millió baktériumból álló közösség, amely az emésztőrendszerünket kolonizálja. Ez tízszer annyi baktériumot jelent, mint ahány sejtünk van. Ide tartoznak azok a baktériumok, amelyek előnyösek a számunkra (probiotikus baktériumok), illetve a kevésbé hasznos baktériumok, melyek bizonyos esetekben még károsak is.

A hasznos baktériumok feladatai sokrétűek. Megakadályozzák a káros és patogén baktériumok terjedését, képesek semlegesíteni a toxinokat, segítenek a testnek a méregtelenítésben, és megvédik a különböző káros anyagoktól.

Az egészséges bélflóra nagymértékben segíti az immunrendszert. Minél egészségesebb a bélflóra, annál erősebb az immunrendszerünk, és annál kisebb a megbetegedések kockázata.

Minél egészségesebb a bélflóra, annál kevesebb az allergia

Az egészséges bélflóra nemcsak a fertőzésektől véd, hanem az allergia, a bőrbetegségek és az asztma ellen is.

Jó minőségű probiotikumok (hasznos bélbaktériumok) alkalmazásával az allergiára érzékeny terhes nők nemcsak saját immunrendszerüket, hanem a születendő gyermeküket is védik, így ezek a csecsemők a születés után - különösen, ha a szoptatás alatt az anya folytatja a probiotikumok alkalmazását - ritkábban szenvednek ekcémában vagy allergiában, mint azok a csecsemők, akik édesanyja nem használt probiotikumot.

Minél egészségesebb a bélflóra, annál több védelmet nyújt

Az egészséges bélflóra jelentősen csökkenti az élelmiszer-intoleranciák, a krónikus gyulladásos bélbetegség vagy a gombás fertőzések kialakulásának kockázatát. A probiotikumok ugyancsak fontosak a rákmegelőzésben és az antibiotikumokkal kezelt betegségek esetében.

Minél egészségesebb a bélflóra, annál kisebb a túlsúly

A probiotikumok vagy az egészséges bélflóra további előnyös hatásai közé tartozik a bélmozgás szabályozása, a koleszterinszint normalizálása és a fogyás támogatása is.

Ha a testünkben a megfelelő baktériumok megfelelő mennyiségben vannak, akkor - megfelelő étkezés és testmozgás mellett - egészségesek, normál testsúlyúak és erősek vagyunk.

Ellenőrizze a bélflóráját!

Mivel a bélflóra nem állandó, hanem folyamatosan változik, nemcsak a hasznos, hanem a káros bélbaktériumok is szaporodhatnak, így a bélflóra nemcsak mennyiségében, hanem összetételében is változhat.

Megfelelő életmóddal, illetve a bélflóra egészségét veszélyeztető dolgok kerülésével olyan egészséges bélflóra építhető fel, melyben a hasznos bélbaktériumok képesek sakkban tartani a káros baktériumokat és gombákat.

A bélflórát veszélyeztető tényezők

Az alábbi dolgok veszélyeztetik legjobban a bélflóra egészségét:

1. antibiotikumok

Ismert, hogy az antibiotikumok nemcsak a káros baktériumokat, hanem a hasznos bélbaktériumokat is elpusztítják. Ily módon óriási mértékben befolyásolják a bélflórát, a károsodott bélflóra pedig betegségekre való fokozott érzékenységet jelent.

Sokan úgy vélik, hogy a bélflóra egy antibiotikumkúra után magától regenerálódik. Ez lehetséges ugyan, de a folyamat akár hat hónapig is tarthat, s ebben az időszakban nem ritka, hogy a fennmaradó káros bélbaktériumok vagy gombák sokkal gyorsabban szaporodnak, mint a "jó" bélbaktériumok maradékai. A bélflóra független és sikeres regenerálódása nem mindig biztosított.

Ha az antibiotikumterápia valóban elkerülhetetlen, ajánlott a bél rehabilitációjára is odafigyelnie.

2. Fogamzásgátló tabletták és egyéb hormonkészítmények

A hormonkészítmények bevitelének is jelentős hatása van a bél egészségére. Az "Orális fogamzásgátlók, reproduktív tényezők és a gyulladásos bélbetegség kockázata" című prospektív tanulmányban a Massachusetts Általános Kórház és a Harvard Orvostudományi Egyetem kutatói megjegyezték, hogy az orális fogamzásgátlót szedő nők körében jelentősen nagyobb az olyan krónikus gyulladásos bélbetegségek, mint például a Crohn-betegség és a fekélyes vastagbélgyulladás kialakulásának kockázata, mint azoknál a nőknél, akik nem szednek fogamzásgátló tablettát.

Más tanulmányok is hasonló következtetéseket vontak le az orális fogamzásgátlók bélflórára gyakorolt káros hatásairól, különösen, ha nagy ösztrogéndózisú tablettát alkalmaztak.

3. Klór a csapvízben

A csapvizet gyakran klórozzák, a klór azonban olyan vegyi anyag, amelyet fertőtlenítés céljából, vagyis a baktériumok elpusztítására adnak a vízhez. A klór nemcsak a vízben, hanem a belekben is fertőtlenítő munkát végez, és csökkenti az egészséges bélflórát.

A Gent Egyetem belga kutatói egy 2013-as tanulmányukban figyelmeztettek az antibiotikumok felesleges felhasználása és a túlzott higiéniai óvintézkedések ellen, beleértve az ivóvíz klórozását is.

Van den Abbeele és munkatársai tanulmányukban elmagyarázzák, hogy ezek a tényezők - a szokásos nyugati étrenddel együtt - a bél mikrobiális sokféleségének csökkenéséhez vezetnek, ami viszont ismétlődő fertőzéseket (pl. Clostridium difficile), gyulladásos bélbetegséget és túlsúlyt eredményez.

Az egészséges bélflóra újjáépítéséhez a tudósok nemcsak probiotikumokat, hanem prebiotikus készítményeket is javasolnak. A prebiotikumok olyan anyagok, amelyek a hasznos bélbaktériumokat táplálják.

Bizonyos élelmiszerekben különösen nagy mennyiségben találhatók prebiotikumok, ilyen például a cikória vagy a csicsóka, de az étrend-kiegészítő inulin is. Ez utóbbi az úgynevezett oligoszacharidok közé tartozik, amelyekről a közelmúltban kimutatták, hogy rákellenes hatásúak.

Természetesen ezek a pre- és probiotikus készítmények nem tudják elérni a kívánt hatást, ha továbbra is klórozott vizet fogyasztunk, és a klór folyamatosan befolyásolja a bélflórát. A jó vízszűrő ezért nélkülözhetetlen a háztartásban.

4. Fluoridok

A fluoridok is nagy valószínűséggel károsítják a bélflórát, mivel úgy viselkedhetnek, mint a metabolikus toxinok, ezért sokan állítják, hogy az antibiotikumhoz hasonlóan képesek az egészséges bélflórát elpusztítani.

Az Egyesült Államokban és néhány más országban is adnak fluoridot az ivóvízhez, szerencsére Európában, az Egyesült Királyság egyes területeit leszámítva, ez már nem gyakorlat. Sőt, ma már a gyógyszertárakban és szupermarketekben is lehet fluoridmentes fogkrémet is kapni. Figyeljen az asztali só vásárlásánál is, mert a jóddal együtt fluoridot is tartalmazhat.

5. Cukor és zsír

A cukor az egyik olyan élelmiszer, amely a legkönnyebben károsítja a bélflórát. Egészségtelen zsírokkal kombinálva a diszbiózis (a bélflóra zavara) még gyorsabban bekövetkezik.

Egy 2013 áprilisában, francia tudósok által közzétett tanulmány szerint a hagyományos nyugati étrend, amely magas cukor- és zsírtartalmú, jelentős kockázati tényező a Crohn-betegség kialakulásában.

A tanulmányban a magas cukor- és magas zsírtartalmú étrend hatását figyelték meg a bélflóra összetételére és a fertőzésekre való hajlamra. Kiderült, hogy egy ilyen diéta diszbiózishoz vezet, a bélnyálkahártya vastagsága csökken, miközben az áteresztőképessége megnövekedik.

Az így megváltozott bélnyálkahártya mellett a káros baktériumok különösen jól szaporodhatnak és gyulladásos folyamatokhoz vezethetnek.

6. Élelmiszer-adalékanyagok

A modern táplálkozásnak a bélflórára gyakorolt negatív hatásának fő oka a sok mesterséges élelmiszer-adalékanyag. Csakúgy, mint az antibiotikumok, a fluoridok és a klór, ezek az idegen anyagok egyszerűen végzetesek számos jótékony bélbaktérium számára.

Kutatók hangsúlyozzák, hogy a diszbiózis következményei messze túlmutatnak a lehetséges emésztési zavarokon. A felborult bélflóra a bélnyálkahártya megnövekedett áteresztőképességéhez és a tápanyagok felszívódásának nehezítettségéhez is vezethet, amely - a tudósok szerint - számos szisztémás betegség gyökere.

Más tanulmányok kimutatták, hogy a gombás fertőzéssel járó diszbiózis olyan állapotokért felelős, mint a fertőzések iránti fokozott érzékenység, a krónikus fáradtság vagy az immunrendszer gyengülése.

Ezért kerülje a késztermékek fogyasztását, vagy legalább figyeljen az összetevők listájára! Ha azon sok élelmiszer-adalékanyag vagy az Ön számára érthetetlen kifejezések vannak, hagyja a terméket a boltban!

Fogyasszon a lehető leggyakrabban friss, házi készítésű ételeket. Ha organikusan termesztett élelmiszereket fogyaszt, nemcsak az élelmiszer-adalékanyagokat, hanem a bélflórát károsító növényvédőszer-maradékokat is elkerüli.

7. Peszticidmaradék

Sajnos a hagyományos módon előállított élelmiszerekben a növényvédőszer-maradékok jelenléte általában bagatelizálódik, noha a felelős szervek olyan határértékeket támasztanak, amelyek garantálják az élelmiszer biztonságát.

A peszticidek nemcsak a mezőgazdaságban, hanem minden háztartásban jelen vannak, például különböző rovarirtó szerek formájában. Az egyik ilyen széles körben elterjedt szer a klórpirifosz, amelyet különböző márkanevek alatt forgalmaznak, és a kutyák, macskák némelyik bolhanyakörvében vagy más bolhaellenes készítményekben, és a hangyairtó szerekben is megtalálható.

A peszticidek károsítják a gyermekek agyát. Egy 2012-es tanulmányban, melyet a New York-i Columbia Egyetem kutatói végeztek, kimutatták, hogy a korábban nem toxikusnak tekintett klórpirifosz csökkenti a születendő gyermek agyának méretét és fokozza a későbbi életkorban a csökkent mentális teljesítmény kockázatát.

A rovarölő szer nemcsak a születendő csecsemők agyát károsítja, hanem a bélflórát is. Francia kutatók kimutatták, hogy az alacsony dózisú klórpirifosz zavaró hatással van az emlősök bélflórájának összetételére.

8. Stressz

Noha a mindennapi életben nem lehet minden stresszfaktort elkerülni, de hasznos, ha emlékezteti rá magát, hogy attól, hogy valami miatt stresszel, semmi sem lesz gyorsabb vagy jobb. Éppen ellenkezőleg, a stressz megbetegít!

Sok tudományos bizonyíték van erre. Egy 2012 őszén, a Psychoneuroendocrinology című folyóiratban megjelent tanulmány szerint bár a stressz károsíthatja a bélflórát, az egészséges bélflóra azonban jobban véd a stressz ellen.

WEBBeteg
Az eredeti cikk megtekintése