A bélflóra egészsége és egyensúlya a teljes testi és szellemi egészség megőrzése érdekében fontos. Számos faktor vezet a bélflóra egyensúlyának felborulásához, amelyek közül vannak olyanok is, amelyek abszolút elkerülhetők.

Kimutatták például, hogy a krónikus bélbetegségekben szenvedő betegek (Crohn-betegség, vagy irritábilis bélszindróma) bélflórájának összetétele más, mint az egészséges embereké.

2004-ben az ausztrál Southern Cross Egyetem Természettudományi és Kiegészítő Orvostudományi Intézetének kutatói kiadták “a bél diszbiózis okai” című tanulmányt, melyben leírták, hogy a bélflóra egyensúlyának felborulása számos krónikus és degeneratív betegség kialakulásához vezet. A tanulmányban az irritábilis bél szindrómát, gyulladásos bélbetegséget, reumát (arthritis) és ankylotizáló spondylitist (reumatikus betegség gerincoszlop-merevséggel, más néven spondylitis ankylopoetica) vizsgálták.

Rájöttek, hogy a nem megfelelő táplálkozási szokások, a gyakori antibiotikum használat, a krónikus stressz mind olyan faktorok, melyek károsítják a bélflórát. Arra jutottak, hogy ezeket a tényezőket meg kell szűntetni, (vagy javítani), majd a bélflórát helyre kell állítani.

A bélflóra állapota lényegében a teljes testünkre hat, a szervekre és a lelki egészségre egyaránt, azaz fontos, hogy egyensúlyban legyen.

Egészséges bélflóra, erős immunrendszer

A mikrobiom mennyisége számszerűsítve egy nagyságrenddel több, mint a sejtek összessége. Ez a mikrobiom nagyrészt baktériumból áll, de vírusok és gombák is alkotják. A legtöbb mikroorganizmus a vastagbélben él.

Normál esetben a probiotikus baktériumok magas számban vannak jelen a mikrobiomban. Ezek a törzsek sok funkciót látnak el: megakadályozzák a patogének szaporodását, semlegesítenek bizonyos toxinokat, védelmet nyújtanak különböző káros anyagokkal szemben. Minél egészségesebb a bélflóra, azaz egyensúlyban van, annál erősebb az immunrendszer, tehát az egészség megtartott.

Bélflóra és allergia

A bélflóra egyensúlya nemcsak a fertőzések elleni védelem miatt fontos. Kutatások alapján a légúti baktériumok állapota összefüggésben állhatnak az asztma kialakulásával, és annak súlyosságával.

Néhány vizsgálat alapján feltételezhető, hogy a bélmikrobiom egyensúlyának felborulása állhat az ekcéma, egyéb allergiák hátterében. Az ekcéma probiotikumokkal való kezeléséhez azonban még nem áll rendelkezésre elég kutatási eredmény.

Az egészséges bélflóra jelentősen csökkentheti az élelmiszer-intoleranciák, krónikus gyulladásos bélbetegségek és a gombás fertőzések rizikóját. A probiotikus baktériumtörzsek szintén fontosak a daganat prevenció és az antibiotikum használat során.

Bélflóra és túlsúly

A probiotikumok nagy előnye, hogy szabályozzák a bélmozgást, normalizálják a koleszterinszintet, és hozzájárulnak a normál testsúly megtartásához. Ezek miatt is fontos tehát a bélflóra támogatása, az egészséges életmód, mely magába foglalja a kiegyensúlyozott táplálkozást, rendszeres testmozgást.

Bélflórát károsító tényezők:

1. Antibiotikumok

   Az antibiotikumok nem tesznek különbséget patogén és probiotikus törzsek között, egyaránt eépusztítják őket. Antibiotikumkúrát követően ezért kiemelten fontos, hogy a bélflóra helyreállítását segítsük, azaz használjunk probiotikumokat, és fokozottan figyeljünk a rostbevitelre, azaz a megfelelő mennyiségű prebiotikum fogyasztásra.

2. Fogamzásgátló tabletták és hormonkészítmények

   Készült egy tanulmány, melynek címe: „Orális fogamzásgátlók, reproduktív tényezők és a gyulladásos bélbetegség kockázata" a Massachusetts Általános Kórház és a Harvard Orvostudományi Egyetem kutatói által. Ebben kifejtik, hogy azok a nők, akik orális fogamzásgátló készítményt szednek, hajlamosabbak a Crohn-betegség és a fekélyes vastagbélgyulladás kialakulására, mint azok a nők, akik nem szednek fogamzásgátló tablettát.

   Több tanulmányban is arra a következtetésre jutottak, hogy az orális fogamzásgátlók káros hatással bírnak a bél mikrobiomra.

3. Csapvízben lévő klór

   A csapvízben alkalmazott klórt baktériumok elpusztítására használják. Ennek következtében a klórozott csapvíz a bélflóra baktériumaira is káros.

   2013-ban Van den Abbeele és munkatársai leírták, hogy a klórozott víz - a szokásos nyugati étrenddel együtt - a bél mikrobiális diverzitásának (sokféleség) csökkenését okozzák, ami ismétlődő fertőzéseket (pl. Clostridium difficile), gyulladásos bélbetegséget és túlsúlyt okoz.

   A bélflóra egyensúlyának visszaállításához szükségesek a probiotikum készítmények prebiotikumokkal együtt. Prebiotikumban gazdag a cikória, csicsóka, és több egyéb zöldség is. Javasolják továbbá a jó minőségű vízszűrő használatát a klór mennyiségének csökkentéséhez.

4. Fluoridok

   A nagy mennyiségű fluoridhasználat is károsíthatja a bélflórát. Európában már nem fluoridozzák az ivóvizet, de az USA-ban és néhány más országban még igen. Fontos viszont, hogy a jódozott só is tartalmazhat fluoridot.

5. Zsír és cukor

   Ha túlzott mennyiségben fogyasztunk zsírt és cukrot, akkor igen könnyen kialakul a diszbizózis, vagyis felborul a bélflóra egyensúlya, és a kórokozó baktériumok és gombák kerülhetnek túlsúlyba.

   2013-ban publikáltak egy tanulmányt, amely szerint a tipikus nyugati étrend (fehérliszt, finomított cukor, kevés rost, rendszertelen étkezések, gyorsételek gyakori fogyasztása) jelentős rizikófaktora a Crohn-betegségnek. Rávilágítottak, hogy ez az étrend diszbiózist okoz, hatására csökken a bélnyálkahártya vastagsága, és növekszik az áteresztőképessége, melynek következtében a patogének elszaporodnak és gyulladásos folyamatokat okoznak.

6. Élelmiszer-adalékanyagok

   A mesterséges adalékanyagok a bélflórára negatív hatással vannak, ez már bizonyított tény. Ezek is idegen anyagok, amelyek elpusztítják a bélbaktériumok jó részét. Az ideális tehát az, ha mesterséges adalékanyagokat tartalmazó ételeket ritkán fogyasztunk, inkább friss, házi készítésű ételeket célszerű fogyasztani.

7. Peszticid maradványok

   A peszticidek, azaz növényvédőszerek a hagyományosan előállított élelmiszerek tartalmazhatnak peszticid maradványokat, noha ezek határértéke rendeletben szabályozott és az egészségre káros mértéket nem érhetik el. Ettől függetlenül, ha tehetjük, vásároljunk bio zöldségeket és gyümölcsöket.

8. Stressz

   A mai világban a stressz gyakorlatilag elkerülhetetlen, azonban érdemes a lehető legkisebb mértékre csökkenteni, hiszen a stressz megbetegít.

   2012-ben publikáltak egy tanulmányt a Psychoneuroendocrinology folyóiratban, amelyben leírják, hogy a stressz károsíthatja a bélflórát, viszont az egészséges bélflóra (eubiózis), védelmet nyújthat a stressz ellen. Stresszhelyzetre a szervezet a következőképpen reagál: a felszabaduló stresszhormonok hatására az emésztőrendszer vérellátása csökken, míg a létfontosságú szerveknél (szív, agy) fokozódik. Tartós stressz során ez krónikus oxigénhiányt okoz, amelynek következtében a bélműködés is zavart szenved, a mikrobiom egyensúly felborulhat és a probiotikus törzsek elpusztulhatnak. Ezeknek a következményeként gyulladásos betegségek alakulhatnak ki, és az immunrendszer működése is romolhat.

Szerző: Barna Dorina dietetikus, okleveles élelmiszermérnök MSc.

Az eredeti cikk megtekintése