A gyógyszertan alaptétele szerint csak az a hatóanyag éri el a kívánt eredményt, amely képes eljutni a hatás helyére. Amennyiben a cél a bélrendszerben élő baktériumflóra megváltoztatása, úgy ez a cél csak akkor érhető el, ha a bevitt probiotikus baktériumok túlélik a gyomor savas közegét, majd képesek elviselni az epesavak detergens hatását is.

Az étrendünkben igen sokféle jótékony baktériumfaj található, elsősorban az erjesztett ételekben, a gyümölcsök héján és a tejtermékekben. Felmerül a kérdés, hogy ezek a probiotikus források mennyiben mérhetőek össze hatékonyság tekintetében a korszerű probiotikus készítményekkel?

A Journal of Clinical Gastroenterology magazinban számoltak be olasz kutatók ⁽¹⁾ arról, hogy összehasonlító elemzést végeztek kétféle technológiával előállított probiotikumokon.

A mikorkapszulás technológia során a baktériumokat savvédő réteggel vonták be, míg egy másik csoportban a baktériumok bevonatlan, természetes állapotukban voltak jelen.

A vizsgálatban többféle Lactobacillus és Bifidobaktérium törzset adtak a kísérletben résztvevőknek 21 napig. Az egyik csoport a bevont (mikrokapszulázott), a másik csoport a bevonatlan készítményt kapta. A kísérlet végén székletmintát vettek és elemezték a jelenlévő probiotikus baktériumok mennyiségi arányát a teljes baktériumtartalomhoz viszonyítva. (Az elemzés módszere a génsorrend meghatározásán alapult – ezzel teljesen el lehet különíteni a bélben már korábban ott élt, igen sokféle baktériumfajt, és az újonnan bevitt baktériumokat, melyeknek csak a rájuk jellemző génállománya van, így pontosan azonosíthatóak.)

Az eredmények azt mutatták, hogy a bevont, mikrokapszulázott készítményből ötször több baktérium volt képes életben maradni és telepet képezni, mint a bevonatlan készítmény esetében.

Ezek az eredmények összhangban állnak a korábbi (2008-ban, majd 2010-ben) elvégzett vizsgálatokkal ^(2,3) és azt támasztják alá, hogy a felborult bélflóra egyensúlyának helyreállításában a korszerű technológiával készült probiotikumok jelentenek magasabb hatékonyságot.

A Protexin probiotikumok a legelső ilyen korszerű készítmények voltak Magyarországon, és ebben a tekintetben ma is meghatározó szereplői a probiotikus készítmények egyre bővülő kínálatának. Érdemes megemlíteni, hogy a kolonizáció elősegítésére a Protexin készítményekben prebiotikumok is találhatóak, amelyek segítik a probiotikus baktériumok szaporodást, így ennek is köszönhető kimagasló hatékonyságúak.

Irodalom

1. Piano MD, Carmagnola S, Ballare M, Balzarini M, Montino F, Pagliarulo M, Anderloni A, Orsello M, Tari R, Sforza F, Mogna L, Mogna G. Comparison of the kinetics of intestinal colonization by associating 5 probiotic bacteria assumed either in a microencapsulated or in a traditional, uncoated form. J Clin Gastroenterol. 2012 Oct;46 Suppl:S85-92.
2. MMG 445 Basic Biotechnology (2010) 6:13-18
3. U.P.B. Sci. Bull., Series B, Vol. 74, Iss. 1, 2012