Segítő baktériumaink pótlása

Probiotikum

Amennyiben az Ön táplálkozása tökéletesen kiegyensúlyozott, nem fogyaszt készételeket, nem szed gyógyszereket, stresszmentes életet él, akkor önnek – elvileg – probiotikumra, mint étrendkiegészítőre, nincs szüksége. Napjainkban azonban naponta szembe kell néznünk a modern életvitel stresszhatásaival, melyeket a zaklatott életvitel, a környezet, illetve a helytelen, hiányos táplálkozás okoz. Ezen túlmenően különböző kémiai anyagokat, vegyszereket, tartósítószereket, gyógyszereket (köztük antibiotikumokat, gyomorsavcsökkentőket), alkoholt fogyasztunk, ami az emésztőrendszerünkben élő hasznos baktériumok koncentrációjának csökkenéséhez, ezáltal emésztési zavarokhoz vezet.

Az anyatejes táplálás hatására a bélrendszert csaknem kizárólag hasznos baktériumok népesítik be. Az elválasztás után, két éves kor környékén a legtöbb gyermekben a felnőttekéhez hasonló, egyensúlyban lévő bélflóra alakul ki, és az immunrendszer is tökéletesen működik. A korral előrehaladva azonban a környezeti ártalmak és a gyümölcsben, zöldségben hiányos, zsíros, fehérje- és szénhidrátdús étrend, valamint a helytelen étkezési szokások miatt a hasznos baktériumok aránya fokozatosan csökken. A szóban forgó egyensúlyt megzavarhatják vírusos vagy bakteriális fertőzések, a miattuk szedett antibiotikumok egyenesen fel is boríthatják azt. A következmény az úgynevezett dysbiosis, ami azt jelenti, hogy a bél mikroflórájának egyensúlya tartósan eltolódik, a potenciálisan patogén baktériumok elszaporodnak. Ez hasmenést vagy ellenkezőleg, székrekedést, puffadást, fokozott gázképződést, hasi fájdalmakat, bélgyulladást okozhat. Súlyosabb esetben a bélfal áteresztő-képessége kórosan megnőhet, fehérje-részletek, bakteriális toxinok kerülhetnek a véráramba, ami számos egyéb probléma oka lehet (fáradékonyság, fejfájás, migrén, hangulatzavarok, ízületi gyulladások, ekcéma, allergiák).

Mikor szedjünk probiotikumot?

A jó egészség megőrzése érdekében bármikor szedhetünk probiotikumot, de különösen hasznos az alábbi esetekben:

1. Antibiotikus kezelés, gyulladásgátlók szedése, kemo- vagy sugárterápia kapcsán

A bél mikroflórájára káros hatású az antibiotikumok szedése (a hasznos baktériumok is elpusztulnak), a szteroidok használata (az immunrendszer hatékonysága romlik, kevésbé képes féken tartani a patogéneket), illetve a kemo- vagy sugárterápia (gyengül az immunrendszer, illetve a bél maga válik sérülékenyebbé). A széles spektrumú antibiotikum kúra, az elhúzódó vagy gyakori kezelés során különösen sok hasznos mikroorganizmus pusztul el, fokozódik dysbiosis és az antibiotikumhoz társuló hasmenés esélye. Ennek megelőzésére antibiotikus kezelés során (és utána is legalább egy, de inkább két hétig) mindig szedjünk probiotikumot! A kúra alatt a probiotikumot legalább három órával az antibiotikum után kell bevenni!

2. Utazás előtt

Nagyobb utazás során szervezetünket számos stressz éri. Időeltolódás, hőmérséklet-változás, kevés alvás, izgalmak. A stressz gyengíti az immunválaszt. Ezen túlmenően számunkra ismeretlen kórokozók kerülhetnek szervezetünkbe, az idegen táplálék és az ivóvíz mikrobiológiai minősége is a szokásostól eltérő lehet, ami emésztési zavarokat, hasmenést, bélgyulladást okozhat. Már indulás előtt egy héttel kezdjük el szedni a probiotikumot, külföldön emeljük meg az adagját és hazaérkezés után is szedjük legalább két hétig!

3. Bölcsődei, óvodai beszoktatás, iskolaváltás során

Az új környezet, az új kapcsolatok és a szülő hiánya szorongást válthat ki a gyerekekben. A stressz az immunválaszt gyengíti, ugyanakkor óhatatlanul addig ismeretlen kórokozókkal találkozik a gyermek. Tanácsos már a nyáron elkezdeni a gyermekeknek kialakított probiotikum adását.

4. A női hormonok szintjének változásai kapcsán

A pubertáskori, a menstruációs, a terhesség alatti, a postnatális vagy a menopauza alatti hormonális változások adott esetben a bélcsatorna mikroflórájának egyensúlyát is felboríthatják. Fenntartó probiotikus kezelés javasolt.

5. Idősebb korban

A hasznos baktériumok, így a bifidobaktériumok és a lactobacillusok aránya az életkor előrehaladtával csökken. Ennek számos oka van, így az étvágy és a gyomorsav-termelődés csökkenése, a gyakoribb gyógyszerszedés (gyulladáscsökkentők, fájdalomcsillapítók); az addigi káros hatások kumulálódása. Ha a gyomor savassága csökken, több élő coliform és más patogén baktérium juthat élve a bélcsatornába. A kedvezőtlen változáshoz hozzájárul az is, hogy a bélmozgás lelassul. Könnyű, vegyes étrend mellett az élelmi rostok fokozott bevitele, valamint probiotikum szedése javasolt. Kapható olyan készítmény, amely mindkettőt tartalmazza.

6. Egészségtelen táplálkozás miatti panaszok esetében

Az helytelen étkezési szokások és a hiányos táplálkozás megzavarhatja a bél mikroflórájának egyensúlyát, ami az emésztőrendszeri rendellenességek kialakulásának előszobája. A kiegyensúlyozott étrend a megfelelő mennyiségű energián túl fehérjéket, vitaminokat, ásványi sókat, nyomelemeket, továbbá élelmi rostokat is tartalmaz, ami az egészséges bélflóra fenntartásában szintén fontos szerepet játszik. Azonban étrendünkben legtöbbször kevés a zöldség- és gyümölcsfélék aránya, túl sok a zsír és a szénhidrát. A helytelen étkezési szokások (kapkodás, nem alapos rágás) megnehezítik az emésztést, és ez a bélflóra egyensúlyát is felboríthatja. Megelőzésképpen probiotikum szedése ajánlott, azonban ez nem helyettesítheti a kiegyensúlyozott étrendet és a nyugalmat.

7. Stresszhatás kapcsán

Bizonyított tény, hogy a stressz a bél mikroflóráját befolyásolhatja. A stressz a mellékvesekéreg termelte kortikoszteroidok vérszintjét megnöveli, ez gyengíti az immunrendszert és rontja a perisztalikát (a bélmozgást) és elősegíti a bélen belüli nyálkaképződést. Stresszhelyzetekben szervezetünkben a bél pH-értéke megnövekszik (alkálikussá válik) és ez a patogén baktériumfajtáknak és a dysbiosis kialakulásának kedvez. Kerüljük a túlzott stresszt! Ha ez nem lehetséges, legalább szedjünk probiotikumot!
Stresszt okoznak a nagy erőpróbák (vizsgák, versenyek) is. Nemcsak tanulással és edzéssel, hanem a probiotikumok szedésével is készüljünk rájuk!

8. Járványok idején

A jó bélflóra jelentősen megnehezíti a patogén mikrobák enterális megtelepedését és elszaporodását. Így ritkábban betegíthetnek meg, okozhatnak hányingert, hányást, hasmenést, túlzott gázképződést. A kiegyensúlyozott bélflóra az immunrendszer általános működését is segítheti, megelőzheti a felsőlégúti fertőzések kialakulását, jelentősen csökkenti a tünetek (köhögés, nátha, láz) gyakoriságát. Már a panaszok megjelenése előtt, preventív célzattal érdemes az őszi-téli időszakban probiotikumot szedni.

9. Felszívódási zavar vagy gyulladásos bélbetegség esetén

Számos bélprobléma, így az irritábilis bél szindróma>>, a krónikus bélgyulladás (colitis ulcerosa és a Crohn-betegség) is összefüggésbe hozható a dysbiosissal. Súlyosabb esetben kialakulhat az áteresztő bél szindróma, aminek lényege, hogy a bélfal átenged olyan anyagokat (fehérjéket, toxinokat), amelyek általános immunválaszt válthatnak ki, illetve befolyásolhatják a központi idegrendszert. Ez számos tünet oka lehet (arthritis, ekcéma, psoriasis, fejfájás, migrén, krónikus fáradtság, depresszió, étel- és légúti allergia, a melléküregek gyulladása). A hasznos baktériumok rendszeres pótlása megelőzheti az állapot kialakulását, illetve csökkenti a gyulladást és segít a bélfal integritásának helyreállításában.