A szervezetbe a táplálékkal több féle szénhidrát (cukorféleség) jut be, melyek nagy részét a szervezet minden nehézség nélkül lebontja és hasznosítja, de van néhány cukor, amit az emberi szervezet nem tud lebontani és hasznosítani, illetve néhány esetben a lebontó enzim hiánya miatt ez a képesség elveszik vagy hiányzik. Ezt az utóbbi esetet nevezhetjük cukor intoleranciának. A tünetei általában hasmenés, bélgörcsök és puffadás.

Az egyik leggyakoribb enzimhiány a „kétmolekulás” laktóz (tejcukor) molekulát kettéhasító enzim, a laktáz (tejcukorbontó enzim) hiánya. A „betegség” neve a laktóz intolerancia, vagy tejcukor-érzékenység.

A felnőttkori laktóz-intolerancia nagyon gyakori, világszerte a felnőtt lakosság 75%-át érinti, azaz a földkerekség lakóinak háromnegyede tejcukor-érzékeny.

Csecsemőkorban a szervezetünk még ketté tudja hasítani tejcukrot, a leghatékonyabban a szoptatás idején. 3-5 éves kórtól azonban a laktáz mennyisége és a szervezet tejcukorhasító képessége általában csökken és pubertáskor után már sok esetben nagymértékben lecsökkent. A kevés enzim miatt a felnőtt szervezet nem hasítja megfelelő mértékben a tejcukrot és kialakulhat a laktóz-intolerancia. Hazánkban a felnőttek 15-37%-a tejcukor-érzékeny.

Milyen tünetei vannak a laktóz-intoleranciának?

A tüneteket a bélrendszerben emésztetlenül maradó tejcukor okozza. A betegek panaszai a felfúvódás, teltségérzés, hányinger, hányás, heves bélgörcsök, bélmorgás, flatulencia és hasmenés. A széklet híg és savas, és csípő érzést okozhat.

Mit tehetünk, ha felnőttkori laktóz-intoleranciát állapított meg az orvos?

Korlátoznunk kell a tejcukor fogyasztás. Szerencsére egy bizonyos mennyiségű tejcukrot le tud bontani a szervezet még az érzékenység esetén is. A tej és a tejtermékek fogyasztására és a tünetek elkerülésére tudunk néhány jó tanácsot adni:

• Meghatározott mennyiségű tejcukrot még laktóz-intoleranciaban is le tud bontani a szervezet. Lehetőség van a még tolerálható tej és tejtermék mennyiség megállapítására és annak a napi elosztására a tünetmentesség határáig.
• Általában a joghurtok és az aludttejek jobban tolerálhatóak a sűrűségük, a lassabb gyomorürülés miatt, és mert az elkészítésüknél a laktóz egy része hidrolizált (hasított). Az élő flórás joghurtok tartalmaznak (probiotikus) baktériumokat, amik hidrolizálják (hasítják) a tejcukor egy részét.
• A magas zsírtartalmú tejtermékek, mint a fagylalt, a kakaó, a sajt, a zsíros tej szemben a sovánnyal, sokall jobban tolerálhatóak. A zsírtartalom fékezi a gyomorürülést és így jobban tud hasznosulni a tejcukor, a kevesebb enzimnek több ideje van hasítani azt.
• A kemény sajtok, mint a Cheddar, Edami, Parmezán és az Ementáli sajtok nagyon kevés tejcukrot tartalmaznak és jobban tolerálhatóak.

Egyes szakirodalmak szerint eredményes lehet a probiotikumok adása olyan enzimhiányos állapotokban, amikor a normális enzimatikus emésztés helyett bakteriális erjedés-rothadás zajlik a belekben, pl. laktóz-intolerancia.

Irodalom:

• Dr. Wacha Judit, Dr. Szijártó Attila, Dr. Kupcsulik Péter: Prebiotikumok, probiotikumok, szimbiotikumok – irodalmi áttekintés kontrollált klinikai vizsgálatok elemzése alapján. Metab. 2006; 4(1): 48-53
• dr. Beró Tamás: A felnőttkori laktózintolerancia diagnosztikája és terápiája, LAM 2003;13(4):277-81.
• Andrew Szilagyi MD FRCPC, Ian Shrier MD PhD, Debra Heilpern BSc, Jung Sung Je PhD, Sunghoon Park PhD, George Chong PhD, Catherine Lalonde BA, Louis-Francois Cote Pdt, Byong Lee PhD: Differential impact of lactose/lactase phenotype on colonic microflora, Can J Gastroenterol Vol 24 No 6 June 2010
• MSD orvosi kézikönyv, Melánia, Budapest, 2009;3:143-144
• Patient.co.uk. Lactose-intolerance/PatientPlus article