Felsőlégúti megbetegedések megelőzése probiotikummal

cikk1

A felső légúti megbetegedések kialakulásának és kezelésének egy új és érdekes megközelítése nyer teret a szakirodalomban. 2012. szeptemberben, San Franciscoban megrendezett kongresszuson (International Conference on Antimicrobial Agents and Infectious Diseases) a probiotikumok lehetséges szerepét vizsgálták.

Köztudott, hogy a bélrendszerben található az immunsejtek 70 százaléka, így a bélflórának meghatározó szerepe van az immunrendszer aktivitásának szabályozásában. A bélben élő jótékony, probiotikus baktériumok szerepe jól ismert a T helper sejtek aktivizálásában, mind a Th1 mind a Th2 válasz kiváltásában. Az elméleti háttér tehát régen adott volt, hogy a probiotikumok szerepét klinikai vizsgálatban értékeljék az egyik leggyakoribb megbetegedés, a felsőlégúti megbetegedések esetében.

A kongresszuson bemutatott vizsgálat eredményeit a British Journal of Nutrition 2012. októberi számában publikálták.

A Tracey Smith professzor vezette vizsgálatba 198 diákot vontak be, akiknek az életkora 18 és 25 év között volt. Az egyik csoport placebot, a másik csoport laktobacillus törzset kapott szájon át, 12 hétig. A diákok bentlakásos szállásokon laktak, azaz a fertőzés esélye a teljes (mind a kezelt, mind a kezeletlen populációban) meglehetősen magas volt.

A vizsgálat ideje alatt a hiányzásos napok számát (objektív mérőszám), valamint az életminőség értékelését (szubjektív mérőszám) figyelték.

A kutatók azt találták, hogy a probiotikummal kezelt csoportban statisztikailag szignifikáns mértékben lecsökkent az átlagosan hiányzással töltött napok száma 4 napra, szemben a 6 napos átlagot mutató placebo csoporttal. A szubjektív mérőszám az életminőség esetében 34%-al jobb értéket mutatott a probiotikus csoportban lévő diákoknál.

Pár hónappal később fenti vizsgálattal egybeeső eredményeket publikáltak. A vizsgálat az okokra keresett választ, azaz, hogy mi a probiotikumok hatásmechanizmusa a felső légúti megbetegedések csökkentésében. A BMC Immunology újságban(2) közölt eredmények szerint a probiotikumok, elsősorban a részletesen vizsgált laktobacillusok, mobilizálják a bélben lévő Th1 és Th2 sejteket, amelyek így hozzájárulnak a légutak hámsejtjeiben a citokintermelés (IFN-γ, IL-10 and IL-6) fokozódásához.

Az irodalomban egyre nagyobb súlyt kapnak azok az eredmények, amelyek egybehangzóan arra mutatnak, hogy a probiotikumok előnyösen befolyásolják a felsőlégúti megbetegedések lefolyását. Mivel a laktobacillusok és a bifidobaktériumok immunmoduláló hatása eltér egymástól, ez alátámasztani látszik azt a régi tapasztalatot, hogy a többféle probiotikus baktériumot tartalmazó készítmények hatékonyabbak a csupán egy törzset tartalmazóknál.

Irodalom

  • 1. Smith TJ, Rigassio-Radler D, Denmark R, Haley T, Touger-Decker R. Br J Nutr. 2012 Oct http://www.ncbi.nlm.nih.gov/pubmed/23020819
  • 2. Julio Villena, Eriko Chiba, Yohsuke Tomosada, Susana Salva, Gabriela Marranzino, Haruki Kitazawa and Susana Alvarez: Orally administered Lactobacillus rhamnosus modulates the respiratory immune response triggered by the viral pathogen-associated molecular pattern poly(I:C) BMC Immunology 2012, 13:53
Anyának lenni jó Apának lenni jó Védőnők Proxi Teknős