A kicsiket (de a felnőtteket is) a barátságos, probiotikus baktériumok milliárdjai védik. A bélrendszer természetes és nélkülözhetetlen lakói, nélkülük nincs egészséges ember. A segítő baktériumokat az újszülöttek az édesanyjuktól kapják: születés közben a szájukba kerülnek a hüvely- és a végbél baktériumai. Hamar szaporodásnak indulnak és benépesítik az egész gyomor-bélcsatornát. Az anyatej segíti elő a védő flóra kialakulását a benne lévő rövid láncú cukormolekulákat csak a „jó” baktériumok képesek hasznosítani. A gyomor-bélrendszerben a laktobacillusok (főként a vékonybélben) és a bifidobaktériumok (javarészt a vastagbélben) közvetlenül és anyagcseréjük által is gátolják a potenciális kórokozók és gombák túlzott elszaporodását, miközben stimulálják az immunrendszert. Ez igen nagy jelentőségű, mert a védekező rendszer 70%-a a bélcsatorna körül helyezkedik el.

A bifidobaktériumok sejtfalában található muramid-dipeptid aktiválja a limfociták szintézisét, amelyek szinte átitatják a bélfalat. A limfociták immunglobulint termelnek (IgA), amely segít a betolakodók elpusztításában. Bonyolult kölcsönhatás alakul ki az immunrendszerrel, fontos szerepük van az interferonok, citokinek és egyéb gyulladásos regulátorok (például interleukinek) termelésében is. Az ép flóra erősíti a sejtes immunválaszt (Th1), miközben gátolja a Th2 (a humorális immunválasz) túlzott aktivitását. (Ez utóbbi felelős az allergiás reakciókért.)

A segítő baktériumok lecsökkenése a sejtes immunválasz meggyengülését és a humorális immunválasz túlzott aktivitását eredményezheti. Kialakulnak olyan ismert kórképek, mint a krónikus vírusfertőzések, allergiák, állandó kimerültség, kandidiázis, allergiák, asztma, ekcéma.

Mivel azonban a segítő baktériumok is sérülékenyek, gondolnunk kell védelmükre és pótlásukra. Antibiotikumot csak indokolt esetben alkalmazzunk, mert nem válogatnak és a kezelésnek a hasznos baktériumok jelentős része áldozatául eshet. Minél szélesebb spektrumú az antibiotikum és minél gyakrabban, illetve minél hosszabb ideig alkalmazzuk, annál biztosabban veszélyezteti nemcsak a belek, hanem a szájüreg és a hüvely mikrobiológiai egyensúlyát, ami fokozza a mellékhatások (hasmenés, szájpenész, hüvelygombásodás) kialakulásának kockázatát. Ezért az antibiotikum alkalmazása során probiotikumot is kell adni a mielőbbi teljes gyógyulás érdekében.

A „modern” életstílus és a helytelen táplálkozási szokások, a konzervált élelmiszerek, a nap, mint nap szervezetünkbe kerülő gyógyszerek és kemikáliák folyamatosan ártanak hasznos baktériumainknak. Fontos tehát, hogy az egészség fenntartása érdekében időről időre pótoljuk láthatatlan segítőinket. Nem mindegy viszont, hogy milyen probiotikumos készítményt választunk. Legyen benne minél többféle, humán eredetű, élő baktérium! Ezek egymás hatását erősítik, illetve kiegészítik. Legyen benne „útravaló” (prebiotikum), hogy a baktériumok könnyebben elszaporodjanak. Az emberrel évezredek óta szimbiózisban együtt élő, humán eredetű baktériumok megtelepszenek és elszaporodnak a vastagbélben, kolonizálják azt, ezért hatásuk tartós. Az egyensúly fenntartásához (hacsak nincs különleges ártó hatás) heti 1-2 adag is elegendő.