A probiotikumok szedése módosítja a kövérséghez köthető géneket mind az anyában, mind pedig az újszülöttekben.

A hétköznapi tapasztalattal egybeeső megfigyelés, hogy a túlsúlyos szülőknek gyakrabban születnek túlsúlyos gyermekeik. Ha az interneten a témában megjelenő cikkeket nézzük, gyakran találunk hasonló címeket: ’ a kövér gyermek szinte mindig a család bűne…’ vagy ’ … az elhízott gyerek nem jó étvágyú, hanem beteg … ’

Az elhízást valóban népbetegségnek tekinthetjük, olyannyira, hogy WHO az elhízást világjárvánnyá nyilvánította. A háttérben többféle okot feltételeznek, amelyek együttesen járulnak hozzá a jelenséghez. Ezek között vannak teljesen nyilvánvaló okok, mint például a táplálkozási szokások megváltozása (gyorsételek, élelmiszer-adalékok) és a mozgásszegény életmód.

Egy új tudomány megerősödése

Az utóbbi hónapokban olyan okok is előkerülnek, amelyekre eddig nem is gondoltak a kutatók. A legújabb – és feltehetően igen komolyan megalapozott – ok … genetikai. Azonban távolról sem úgy, ahogyan elsőre gondolnánk.

Az emberi gének között vannak olyanok, amelyek működése összefüggésbe hozható a túlsúllyal. Teljesen világos, hogy ezeket a géneket a gyermekeink is öröklik. Ami viszont teljesen új tudományos irány az a környezetnek a génekre – és főleg az utódokra kifejtett hatása. Ennek a teljesen új tudománynak a neve epigenetika. Az epigenetika lényege, hogy a szülők életmódjának (és nem csak a genetikai állományának) befolyása van az utódok genetikai állományára. Más szóval: ahogyan élünk, az befolyással van az utódaink genetikájára is. Ez a felfedezés pár éve még teljesen tudományos eretnekségnek számított volna, mára azonban bizonyított tény.

A kövérség és az epigenetika

A tények azt mutatják tehát, hogy az életmód befolyással van az utódok genetikai állományára – de hogyan?

Az már korábban is ismert volt, hogy a gének működést a környezet képes befolyásolni. Az egyik legismertebb mód a metilációnak nevezett folyamat, amikor a DNS szerkezetéhez egy kis metil-csoport kapcsolódik. Ez a kis változás pont elég ahhoz, hogy az adott gén működése módosuljon, a működése csökkenjen vagy leálljon és ennek következtében elhízás alakuljon ki. Ha ez a változás a kövérséget okozó géneken történik meg, akkor várható, hogy ez a genetikai módosulás utódokba is átadódik, ezen gének megváltozott működése náluk is elhízáshoz vezessen.

A finnországi Turku egyetem kutatói terhes anyák részvételével folytattak teljesen biztonságos vizsgálatot, melynek során az anyák fele probiotikumot, míg a másik fele placebót szedett. A kísérlet elején és a végén is vérmintákat vettek az anyáktól és az időközben megszületett gyermekeiktől. Az derült ki, hogy a probiotikus csoportban mind az anyák, mind pedig az utódok genetikai állományában az elhízásért felelős gének metilációja csökkent, azaz a gének nem károsodtak, a működésük zavartalan maradt.

Ezek a vizsgálatok még igen korai stádiumban tartanak, így korai lenne levonni azt a következtetést, hogy a kövérség automatikusan megelőzhető probiotikumok szedésével főként azért, mert a terhesség alatti probiotikum szedést minden esetben meg kell beszélni az orvossal. Ugyanakkor az már most látható, hogy a szülők túlsúlya befolyással van az utódok súlyára, és az is, hogy ez a folyamat teljesen új megközelítési módokon is előnyösen befolyásolható lehet a jövőben.

Felhasznált irodalom:

1. 1. Caballero B (2007). „The global epidemic of obesity: An overview”. Epidemiol Rev 29, 1–5. o. DOI:10.1093/epirev/mxm012. PMID 17569676.
2. 1. Cutcliffe, T. 17 Jan, 2018 Probiotics in pregnancy could protect against childhood Obesity. Letöltve: https://www.nutraingredients.com/Article/2018/01/17/Probiotics-in-pregnancy-could-protect-against-against-childhood-obesity