A folsavat a boldogság vitaminjának is szokták nevezni, ugyanis jelenősen hozzájárul a kisimult idegrendszer és a jó mentális közérzet eléréséhez is.

Kiderült, hogy a bélrendszerünknek a folsav termelésében is nagy szerepe van. Hogyan támogassuk őt ebben?

Probiotikumok szerepe a folsav ellátottságban

A probiotikus tejtermékek olyan hasznos baktériumokat (főleg lakto- és bifidobacillusokat) tartalmaznak megfelelő mennyiségben, amelyek a vastagbélben megtelepedve kevesebb életteret hagynak a kórokozóknak, így támogatják a bélflóra és a védekező rendszer épségét.

Régóta ismert: a probiotikumok nem csak a szervezet immunrendszerének fő pillérei, hanem képesek többféle vitamin előállítására, például K-vitamin és számos B-vitamin (biotin, B3, folsav, B2, B1, B6, pantoténsav és B12) képzésére, így nagy szerepük lehet bizonyos hiánybetegségek elkerülésében, illetve mérséklésében. A leggyakrabban alkalmazott probiotikus baktériumok között nagy eltérések vannak a vitamintermelő képesség tekintetében.

E szerint a probiotikumokban leggyakrabban használt Lactobacillus törzsek folsavtermelő képessége jellemzően alacsony, kivéve a L. plantarum törzset. Ezzel ellentétben a Bifidobacterium törzsek közül kettő, a B. bifidum és a B. infantis kifejezetten magas koncentrációban képesek a folsavtermelésére, míg a többi vizsgált törzs, a B. breve, a B. longum és a B. adolescentis valamelyest kevesebb vitamint „állít elő” (8-9). Erőteljes folsavtermelő képességgel rendelkezik a Streptococcus thermophilus is (1).

Mivel a folsavnak meghatározó szerepe van a várandós édesanyáknál a terhesség korai szakaszában, valamint a DNS képzésben, ezért a kutatások a baktériumok ez irányú szerepének tisztázásában is intenzíven folynak.

Hogyan tudjuk kielégíteni a folsav szükségletet?

Az étrendi folátbevitel növelése érdekében naponta kerüljön tányérunkra zöldség és főzelékféle. Magasabb foláttartalma van a káposztaféléknek (brokkoli, kelbimbó), parajnak, mangoldnak, a zöldleveles növényeknek (salátaféléknek), hüvelyeseknek. Kiemelkedő foláttartalmú még az élesztő, a máj, és a tojássárgája. Nagyobb folát tartalmúak a gabonacsírák is.

Mivel bizonyos probiotikumok komolyan hozzájárulnak a folsavszükséglet biztosításhoz, ezért probiotikumot tartalmazó tejtermékeket érdemes naponta fogyasztani. Az étrendi folát felszívódása 30-70%-kal rosszabb, mint a szintetikus folsavé, ezért ez önmagában nem elegendő a folsav szükséglet fedezetéhez. Ennek értelmében étrendünket folsavval dúsított élelmiszerekkel egészíthetjük ki. Az Egyesült Államokban például 1998 óta kötelező a lisztek folsavval való dúsítása, melynek célja a velőcső záródási rendellenességek előfordulásának csökkentése. Ezt a módszert jelenleg a Föld mintegy 60 országában alkalmazzák. Magyarországon is forgalomba került folsavval dúsított búza finomliszt, azonban a NÉBIH ellenőrzése szerint a vizsgált tétel folsavtartalma a kimutatási határértéket sem érte el, miközben 250 µg/100 g hozzáadott folsavat jelöltek a terméken. Folsavval még a reggeliző pelyheket, müzliket is dúsítják.

Összefoglalásként elmondható, hogy az ajánlott folsavszükséglet a kiegyensúlyozott táplálkozás mellett folsavval dúsított élelmiszerek és folsavas étrend-kiegészítők felhasználásával fedezhető, különös tekintettel a gyermeket tervező és váró nőkre.

ÉK Étrend-kiegészítő készítmény

Protexin Natural
(60 db kapszula)

A klasszikus Protexin termék, amely meghódította Magyarországot.

7 féle humán eredetű baktériumtörzset, valamint a táplálásukhoz hozzájáruló fruktó-oligoszacharidot tartalmazó étrend-kiegészítő készítmény.

Hatóanyaga: 200 millió élő baktérium csíra 2 kapszulában

Forrás: MDOSZ

Felhasznált irodalom:

1. Tarrah A, de Castilhos J, Rossi RC, Duarte VDS, Ziegler DR, Corich V, et al. In vitro Probiotic Potential and Anti-cancer Activity of Newly Isolated Folate-Producing Streptococcus thermophilus Strains. Front Microbiol. 2018;9:2214.
2. Nutrient bioavailability: Getting the most out of food. Food Today; 2010. Elérhető: https://www.eufic.org/en/food-today/article/nutrient-bioavailability-getting-the-most-out-of-food
3. Liberato SC, Pinheiro-Sant’Ana HM. Fortification of industrialized foods with vitamins. Rev. Nutr. 2006; 19(2):215-231.
4. NÉBIH. Búzafinomliszteket vizsgált a Nébih. Elérhető: https://portal.nebih.gov.hu/-/buzafinomliszteket-vizsgalt-a-nebih
5. A healthy way through pregnancy. 2016. Elérhető: https://www.eufic.org/en/healthy-living/article/a-healthy-way-through-pregnancy

Forrás: EgészségKalauz
Az eredeti cikk megtekintése