A gázoknak a béltraktusban való fokozott jelenléte kellemetlen panaszokkal jár. A szubjektív diszkomfortérzésen túl a haskörfogat is megnőhet az érintetteknél. A betegek jelentős hányada a gyógyszertárban keres megoldást. Mit tanácsolhatunk a betegeknek?

Van néhány figyelmeztető jel, amelyekkel tisztában kell lenni az expediáló szakembernek, hiszen ezek észlelése esetén sürgősen orvosi ellátásra szorul a puffadásra (is) panaszkodó beteg

A PUFFADÁS NEM RITKA PANASZ

A felnőttek 30%-ánál előfordul a puffadás. Úgy tűnik, hogy vannak nembeli különbségek: a nőknél gyakoribb lehet a puffadás, mint a férfiaknál; ráadásul a nőknél súlyosabb formákat is ölthetnek a panaszok.

Egyes esetekben a panaszok hasi fájdalommal vagy kisebb bélmozgásbeli zavarokkal (pl. székrekedés) társulnak. Mindez normálisnak tekinthető, és a puffadást (funkcionális hasi puffadás és feszülés, functional abdominal bloating and distension; FABD) definiáló Róma IV diagnosztikai kritériumok alapján „engedélyezett” is az enyhe hasi fájdalom és/vagy kisebb bélmozgásbeli problémák megléte (1).

A PUFFADÁS HÁTTERÉBEN SZÁMOS OK ÁLLHAT

Miért is alakul ki a puffadás? Az állapot egyrészt különféle enzimhiányokkal (lásd pl. laktózintolerancia) magyarázható, másrészt a megváltozott bélflórával is kapcsolatba hozható, amely miatt a fermentációs folyamatok nem a normális mederben zajlanak, és fölöslegben keletkezik gáz, amely puffadást okoz. A bélflórabeli eltérések nem lokalizálódnak szükségszerűen a vastagbélre; a vékonybélben tapasztalható bakteriális túlszaporodás (SIBO) is oka lehet a puffadásnak. Természetesen számít az is, hogy milyen táplálékot vesz magához az adott egyén, hiszen a rosszul emészthető/emésztett szénhidrátokban dús diéta egyenes utat jelent a fokozott gázképződés felé.

Lehetséges az is, hogy a bél túlérzékenysége (viszcerális hiperszenmizitivitás) okozza a béltartalommal szembeni fokozott érzékenységet és a teltségérzetet, puffadást.

Vannak elméletek, amelyek a táplálkozást követő abnormális izomaktivitással (anterior hasfali relaxáció és rekeszizom-összehúzódás szemben a fizológiás anterior hasfali kontrakcióval és rekeszizom relaxációval) magyarázzák a puffadást. Mások a bélcsatorna funkcionális elzáródásával és következményes székrekedéssel hozzák összefüggésbe a „gázos” panaszokat. Ez utóbbi mellett szól az a tapasztalat is, hogy a puffadás és a székrekedés sok esetben együtt jelentkeznek.

Vizsgálatok mutatnak rá arra, hogy a hirtelen bekövetkező hízás is panaszt okozhat, és akár az érintettek 25%ánál puffadást idézhet elő (1).

Van néhány figyelmeztető jel, amelyekkel tisztában kell lenni az expediáló szakembernek, hiszen ezek észlelése esetén sürgősen orvosi ellátásra szorul a puffadásra (is) panaszkodó beteg.

A „red flag”ek a következők:

• rövid időn belüli, jelentősebb mértékű súlyvesztés,
• bélvérzés,
• anémia.

Álljon bármilyen ok a puffadás hátterében, a panasz tényleges megoldását a kiváltó ok (pl. ételintolerancia, irritábilis bél szindróma (IBS), cöliákia, krónikus székrekedés) felismerése és annak megszüntetése/ kezelése jelentheti (1).

A PUFFADÁS DIÉTÁS KEZELÉSE

A „gázos” panaszok kezelésében elsőként étrendi beavatkozásokat javasolnak a szakemberek. A megvonásos diéták elsősorban akkor járnak sikerrel, ha sikerül azonosítani azokat az élelmiszer-összetevőket (pl. tejcukor), amik a puffadásért felelnek.

A puffadás az esetek döntő hányadában IBS-sel társul. Több vizsgálat alapján IBS esetén kedvező hatású lehet az alacsony FODMAP-diéta, azaz a fermentálható oligoszacharidok, diszacharidok és monoszacharidok fogyasztásának a visszaszorítása.

Hangsúlyozandó azonban, hogy az indokolatlanul túlzásba vitt diéta hatásai egyértelműen károsak lehetnek, és a bélflórában előidézett károsodások révén a puffadásos panaszok jövőbeni romlását okozhatják (1).

A PUFFADÁS GYÓGYSZERES KEZELÉSE

1. SZIMETIKON ÉS KOMBINÁCIÓS KÉSZÍTMÉNYEI

A szimetikon a puffadás kezelésében széles körben alkalmazott hatóanyag.

A hatóanyag farmakológiailag inert, azaz a bélcsatornából nem szívódik fel. A szimetikon a hatását a béllumenben fejti ki olyan módon, hogy csökkenti a béltartalomban lévő, illetve az emésztőtraktus termelte nyálkába ágyazott gázbuborékok felületi feszültségét, így azok szétpattannak.

A szimetikon különböző gyógyszerformákban (pl. belsőleges emulziós cseppek, lágy kapszula) törzskönyvezett gyógyszerei csecsemőkortól kezdve alkalmazhatók, és a csecsemők fokozott gázképződés és levegőnyelés okozta hascsikarásának, bélgörcsének (csecsemőkori kólika) megszüntetésére is használhatók. A szimetikon biztonságosságát mutatja, hogy a készítményei hosszú távon is adagolhatók, illetve terhes nőknek és szoptató anyáknak is adhatók (2).

A szimetikont gyakran kombinációban alkalmazzák egyéb szerekkel (pl. aktív szénnel, antacidokkal vagy simaizom-görcsoldókkal); hazánkban is vannak forgalomban szimetikonos kombinációs készítmények (2, 3).

2. LAXATÍVUMOK

Amennyiben a betegek puffadása székrekedéssel társul, a polietilénglikol (makrogol) alapú laxatívumok alkalmazása vezethet eredményre.

Megjegyzendő, hogy a székrekedés és a vele társult hasi puffadás/feszülés kezelésére nem ajánlott a rostok és egyes ozmotikus laxatívumok (pl. laktulóz) alkalmazása; ezekből ugyanis fermentációs utakon gáz képződhet, amely a beteg állapotát ronthatja (3, 4).

3. SPAZMOLITIKUMOK

A simaizmok görcseit oldó gyógyszereket elsősorban Európában alkalmazzák a hasi görcsök kezelésére – érdekes módon a tengerentúlon jóval kevesebb tapasztalat áll rendelkezésre velük kapcsolatban.

Puffadás esetén a hatásuk nem minden esetben kielégítő; a bélfal simaizomzatának a relaxálása ugyanis – nem kívánt módon – fokozott gázfelhalmozódást idézhet elő (3, 4).

4. PROBIOTIKUMOK

A puffadás hátterében gyakran a bélflóra egyensúlyának megbillenése áll.

Ebben az esetben a probiotikumok adása eredményre vezető lehet. A vonatkozó klinikai vizsgálatok közül több is a probiotikumok kedvező hatásáról számol be. A 8 héten keresztül adagolt Lactobacillus acidophilus és Bifidobacterium lactis Bi–07 törzsek enyhíthetik a puffadásos panaszokat; míg egy másik vizsgálat a Bifidobacterium infantis 35624 hasi fájdalomra és gázok okozta feszülésérzésre kifejtett pozitív hatását írja le (1, 3, 4).

5. ANTIBIOTIKUMOK

Az antibiotikumok puffadás, hasi feszülés esetén mutatott hatásosságát elsősorban puffadásos panaszokkal is rendelkező IBS-betegeknél vizsgálták.

Ezen a téren a leginkább vizsgált antibiotikum a rifaximin, ami a bélből nem szívódik fel, így szisztémás (mellék)hatással nem rendelkezik.

A rifaximin a vizsgálatok alapján az IBS-es tünetek, köztük a puffadás javulásához vezethet (3, 4).

6. ANTIDEPRESSZÁNSOK

A funkcionális hasi fájdalom kezelésében szerepet kaphatnak az antidepresszánsok is, amik ugyan javítják a betegek életminőségét, noha a puffadásra kifejtett hatásuk nem egyértelmű. A triciklikus antidepresszánsokkal szemben preferált lehet a szelektív szerotoninvisszavétel-gátló (SSRI) vegyületek alkalmazása a kedvezőbb mellékhatásprofil miatt (3, 4).

Az antidepresszánsok puffadás esetén mutatott hatása a bél–agy tengelyen keresztül valósulhat meg. A bél és az agy közötti bilaterális kapcsolatnak a puffadás esetén kiemelt jelentősége van, hiszen egyrészt a puffadás számos esetben pszichés betegségekkel társul, másrészt a hasi feszülésérzettel járó panaszok észlelésében és feldolgozásában fokozott szerepet játszanak a pszichés tényezők, az ún. tudatos észlelés (1).

7. MOTILITÁSFOKOZÓK

Az 5-HT4-receptor-agonista prukaloprid a gasztrointesztinális motilitás és az intesztinális szekréció fokozása révén hathat kedvezően – elsősorban obstipációval együtt járó puffadás esetén (3).

8. EGYÉB NÉPSZERŰ PATIKASZEREK

A laikusok sok esetben tudományos evidenciával nem bíró szereket alkalmaznak a puffadásuk kezelésére.

A tévhitek eloszlatása kapcsán megjegyzendő, hogy míg a borsmentaolaj igazoltan kedvező lehet a puffadás kezelésében (elsősorban IBS esetén), addig az aktív szén és a magnéziumsók puffadás esetén mutatott előnyös hatása nem alátámasztott (1).

Irodalomjegyzék

(1) Mari A, Abu Backer F, Mahamid M, Amara H, Carter D, Boltin D et al. Bloating and Abdominal Distension: Clinical Approach and Management. Adv Ther. 2019;36(5):1075-1084.

(2) www.ogyei.gov.hu gyógyszerinformációk

(3) Foley A, Burgell R, Barrett JS, Gibson PR. Management Strategies for Abdominal Bloating and Distension. Gastroenterol Hepatol. 2014;10(9):561-71.

(4) Lacy BE, Gabbard SL, Crowell MD. Pathophysiology, evaluation, and treatment of bloating: hope, hype, or hot air? Gastroenterol Hepatol. 2011;7(11):729-39.

Megjelent: Pharma Tribune
Szerző: DR. BUDAI MARIANNA PhD.