A bél baktériumflórájának épsége az immunrendszer fontos tényezője, megváltozása alapvető szerepet játszik egyes kóros állapotok kialakulásában.
A bél a szervezet legnagyobb immunszerve, melynek állapota kihatással van védekezőképességünkre. Az emberi béltraktus mintegy 400 m2-nyi felületén kb. 1014 mikroba található, ez tízszerese az emberi test összes sejtjei számának. Az 500-nál, egyesek szerint 1000-nél is többféle, különböző mikroorganizmus között vannak „jók”, semlegesek és „rosszak”, ártók. A jó, hasznos baktériumokról mára már tudott, hogy bizonyos tápanyagok emésztése és a vitamintermelés mellett részt vesznek az immunitás kialakulásában, és feladatuk többek között az immunrendszer stimulálása, a szervezet kórokozók elleni védelme.
A bél mikroflórájának helyreállításában, ill. „karbantartásában” segítenek a pro- és prebiotikumok. Probiotikumnak nevezzük azokat a nem patogén mikrobákat (baktérium vagy gomba), amelyek nagy számban a gazdaszervezetbe jutva pozitív hatást gyakorolnak a befogadó szervezet egészségére vagy életfunkcióira. A prebiotikum olyan táplálék (pl. oligoszacharid), amely a bélben élő, a gazdaszervezetre jótékony hatású mikrobák növekedését és szaporodását segíti. Szinbiotikumról akkor beszélünk, ha pre- és probiotikumot együttesen juttatunk a szervezetbe.
A kutatás
A probiotikumokra először a nobel-díjas orosz tudós, Eli Mecsnyikov hívta fel a figyelmet a XX. század elején. A tudós arra figyelt fel, hogy a Kaukázusban és Bulgáriában nagyon sok idős ember él, akiknek a tápláléka jelentős részben fermentált tejkészítményekből áll. Arra a következtetésre jutott, hogy a fermentált tejben levő Lactobacillusok megtelepedve a bélben csökkentik az ott jelen levő káros baktériumok számát, és így megvédik az embereket a betegségektől. A „probiotikum” szót azonban csak sokkal később, a múlt század 50-es éveitől használjuk, és pontos definicóját csak 1989-ben adták meg amerikai tudósok.
Az utóbbi 10-15 évben az érdeklődés egyre nagyobb a probiotikumok iránt, mert viszonylag ártalmatlanul, gyakorlatilag mellékhatástól mentesen számos betegségben bizonyultak alkalmasnak kezelésre és/vagy megelőzésre.
A probiotikumokat tartalmazó gyógyszerek mellett számos étrend-kiegészítő és funkcionális élelmiszer is forgalomban van, az utóbbiak hatékonyságát azonban megbízható, tudományosan alátámasztott vizsgálatok csak ritkán bizonyítják. A legtöbb probiotikum a Lactobacillus- és a Bifidus-baktériumtörzsek közé tartozik, ezek azok a baktériumtörzsek, amelyek az anyatejjel táplált csecsemők bélflórájának is igen jelentős részét alkotják. Ezenkívül azonban számos más baktérium, sőt gomba is probiotikus hatást fejt ki.
Mire használhatók a probiotikumok?
Vannak hatásaik, amelyeket számos nagy vizsgálat erősít meg, vagyis bizonyítottan rendelkeznek ilyen hatással. Más kórképekben hatásuk még nem bizonyított, valószínű, de még nem áll elegendő tudományos adat a rendelkezésünkre. Aztán vannak olyan alkalmazások is, amelyek egyelőre kísérletes jellegűek, az eredmények ellentmondásosak vagy igen kisszámú adatot közöltek.
A probiotikumokat számos fertőzés kezelésére vagy megelőzésére ajánlják, de egyelőre csak kevés indikációra van meggyőző bizonyíték.
• A probiotikumok használata leginkább elfogadott az antibiotikum-kezeléshez társuló hasmenés megelőzésére, vagyis olyan – más okkal nem magyarázható – hasmenés megelőzésére, amely antibiotikum-kezelés kapcsán alakul ki.
• Egyes probiotikumok bizonyítottan hatásosak a gyermekek és a felnőttek akut fertőzéses hasmenésének kezelésére, az utazók hasmenésének megelőzésére, a nők baktériumok okozta hüvelygyulladásának kezelésére, egyes gyulladásos, autoimmun bélbetegségek kezelésére, valamint a gyermekek atopic dermatitisének megelőzésére is.
• Közlemények szólnak arról, hogy probiotikus baktériumok a megfázás tartamát és súlyosságát csökkentik, különösen kisgyermekkorban, és pl. fokozzák a védőoltásokra adott immunválaszt.
Nagyon fontos azonban annak leszögezése, hogy a probiotikumok egyes fajtái különbözőképpen hatnak, más és más esetekben hatásosak. A hatás nemcsak az alkalmazott probiotikus baktériumtól, hanem annak mennyiségétől és a bevitel módjától is függ. Nem mondható ki tehát, hogy probiotikumok fogyasztásával mindenre gyógyírt találunk, minden betegséget megelőzhetünk vagy gyógyíthatunk, de az talán igaz, hogy nagy valószínűséggel immunrendszerünket erősíthetjük velük.
Dr. Kardos Gabriella gyermekorvos
Forrás: Gyógyszertári Practicum Novum
