Mire jók a paraprobiotikumok és a posztbiotikumok?

Mindennapos, hogy probiotikumokkal és prebiotikumokkal próbáljuk helyreállítani azoknak a bennünk élő mikrobaközösségeknek az egyensúlyát, amelyek a szervezetünk egészségéért felelnek. Az elmúlt öt év jelentős változásokat hozott a mikrobiomunk karbantartásában. Megjelentek, és nem zárható ki, hogy a jövőben fokozott szerepet kapnak az egészség támogatásában és helyreállításában a paraprobiotikumok és a posztbiotikumok.

Körülbelül 2 kilogrammnyi mikroorganizmus él a bélcsatornánkban, ami az emésztési funkciók támogatásán túl az immunrendszer optimális működését is befolyásolja, de hatással van az anyagcsere-funkciókra és a neurodegeneratív megbetegedésekre is. Vagyis egyfajta mikroszkopikus állatkertet hordozunk magunkban – és fontos kérdés, hogy mennyire fajgazdag ez az állatkert, illetve milyen mértékű rend uralkodik benne.¹ ² ³

A méhben, sőt a szemben is élnek

Nemcsak a bélben élnek természetes módon mikroorganizmusok, a bőrt és a hüvelyt is baktériumok népesítik be, nem is mindegy, hogy milyenek. Még inkább meghökkentő, hogy korábban sterilnek hitt testüregekben is kimutatták bizonyos baktériumok jelenlétét. Néhány éve még senki sem gondolta volna, hogy az anyaméhben is élnek baktériumok, amelyek döntő szerepet kaphatnak a fertilitás és a terhesség lefolyása, így például a koraszülés kockázatának meghatározásában.

123rf.com

Hasonlóképpen, a szemfelszín sem steril: a szaruhártyát és a kötőhártyát Staphylococcus, Streptococcus, Propionibacterium és Corynebacterium fajok népesítik be.¹ A szem azonban normál esetben a baktériumok által ritkán lakott területnek számít. Az American Academy of Ophthalmology honlapján rendkívül szemléletesen úgy fogalmaznak, míg a bőr a mikroorganizmusok sűrűn lakott Los Angeles-ének tekinthető, addig a szem csupán Kansas népsűrűségű lakott területnek számít, a másikhoz képest századannyi mikrobával.¹

Bilaterális kapcsolatok

Az elmúlt néhány évben egyre inkább ismertté vált a „bél-agy tengely” és a „bél-tüdő tengely” megléte és szerepe. Ma már evidenciaként kezelhető, hogy az intesztinális mikrobiom és a központi idegrendszer között kétoldalú kapcsolat áll fenn, csakúgy, mint a bél és a tüdő között. A bél-agy tengely egyben magyarázattal szolgál arra, hogy a bélben bekövetkező zavarok miért társulnak olyan gyakran mentális problémákkal – és fordítva. Példaként hozható az irritábilisbél-szindróma, amely számos esetben depresszióval, szorongással vagy migrénnel jár együtt.

A bél-tüdő tengely vonatkozásában pedig a Covid-19 pandémia szolgált újdonságokkal: bebizonyosodott, hogy a bélflóra hatással van arra, hogy a Covid-19 lefolyása mennyire súlyos egy adott egyénnél. Az sem lényegtelen, hogy az elsősorban respiratorikus kórképként kezelhető Covid-19 milyen nyomot hagy a bélflórán. A bélflóra Covid-19 következtében kialakuló változásai ugyanis a későbbiekben a poszt-Covid-tünetegyüttes kialakulásáért is felelhetnek.

Ha bármelyik mikrobiom (bél, hüvely stb.) egyensúlya kibillen a fiziológiás helyzetéből, azaz az eubiózis helyett diszbiózis áll elő, az teret enged a kórokozó mikroorganizmusok megtelepedésének és elszaporodásának. Ez különféle kórképekkel szembeni fokozott fogékonyságban vagy megbetegedésekben érhető tetten. A cél tehát a törékeny egyensúly fenntartása, támogatása, illetve szükség esetén annak minél inkább célzott beavatkozással való helyreállítása. Erre szolgálnak a probiotikumok, és az azok életterét biztosító prebiotikumok.

Kell, hogy életképesek legyenek?

Tartja magát az az elképzelés, hogy ha jótékony baktériumok beviteléről van szó, akkor – kedvező élettani hatásaik kiaknázása céljából – életképes baktériumok adására van szükség. Ezzel összhangban a probiotikumos készítményeknél az adagolt mikroorganizmusok életképessége (viabilitása) alapvető fontosságú. Mindezzel látszólagos ellentmondásban vannak a nemrég leírt paraprobiotikumok és posztbiotikumok.

A paraprobiotikumok (már) nem élő, életképtelenné tett mikroorganizmusok, más néven „ghost” (szellem) probiotikumok. Számos esetben csupán a probiotikumok tipikus sejtalkotói vannak jelen bennük, így például sejtfelszíni proteinek, exopoliszacharidok, lipopoliszacharidok, fimbriák vagy pilusok.

A posztbiotikumok a jótékony baktériumok által előállított anyagcseretermékek, ezért metabiotikumoknak, vagyis a probiotikumok metabolikus termékeinek is nevezik őket. Számos baktériumtörzsből származó posztbiotikum ismert: mikrobiális metabolitok az enzimek, a proteinek, a peptidek, a poliszacharidok, a szerves savak, illetve a rövid szénláncú zsírsavak. A metabiotikumok szerepet játszhatnak a mikroorganizmusok saját, valamint egyéb baktériumtörzsek növekedésének a szabályozásában, a reprodukcióban, a stresszfaktorokkal szembeni védelemben, illetve a sejtek közötti kommunikációban. Az elmúlt évtized kutatásaiból tudjuk, hogy ezek a bakteriális anyagcseretermékeknek és lizátumoknak jelentős szerepük van mind a mikrobiomon belüli, mind pedig a baktériumok és a gazdaszervezet közötti kommunikációban.² ³

Nagyobb biztonság

Annak ellenére, hogy nem élő, kolonizációra nem képes, illetve nem teljes fizikai valójukban jelen lévő mikroorganizmusokról van szó, a paraprobiotikumok és a posztbiotikumok adagolásának számos pozitív hatása lehet a gazdaszervezetre. Humán vizsgálatok és állatkísérletek egyaránt igazolták, hogy a nem élő, vagy csupán a töredékekben jelen lévő mikroorganizmusok is képesek kedvező élettani hatások kiváltására.

Sőt, néhány szempontból a paraprobiotikumok biztonságosabbak a probiotikumoknál. A nem életképes baktériumok alkalmazása esetén ugyanis alacsonyabb a fertőzések kockázata, a mikrobiális transzlokáció rizikója, illetve a heves gyulladásos válaszreakciók esélye, amelyekkel kórosan gyenge immunrendszerű egyéneknél számolni kell.

A posztbiotikumokkal is hasonló a helyzet. Igazolt, hogy bizonyos posztbiotikumok képesek a probiotikumok hatását utánozni anélkül, hogy az azokra jellemző kockázatokat hordoznák. Esetükben nem kell tartani egy esetleges bakterémia vagy fungémia veszélyétől, minimalizálhatók a probiotikumokra jellemző mellékhatások (például a puffadás), és az antibiotikum-rezisztencia rettegett génjei átvitelének a rizikója is jelentősen kisebb. Azaz minimalizálhatók azok a probiotikumok alkalmazásával összefüggő kockázati tényezők, amelyekről esettanulmányokban, klinikai vizsgálatokban – elsősorban immunszuppresszált személyeknél és koraszülötteknél – igen ritkán beszámoltak.

Jelentős előnyök

Emellett a posztbiotikumok könnyen dozírozhatók, és hosszú ideig, akár 5 évig is megőrzik a minőségüket. Mindez a jövőben hozzájárulhat ahhoz is, hogy a szervezetre nézve kedvező hatású posztbiotikumokat akár élelmiszerek dúsítására is használhassák.² ³

Már 2002-ben leírták, hogy a Bifidobacterium bifidum BGN4 intakt sejtes formáján kívül annak tisztított sejtfalához is immunmoduláns hatások kapcsolhatók. Vagyis nincs szükség az egész baktériumra, elég csupán a rá jellemző sejtfalat – paraprobiotikumként – bevinni a humán szervezetbe, és kialakulnak az adott baktériumhoz köthető kedvező hatások. Paraprobiotikumok előállítása céljából a bakteriális sejtek inaktivációja különféle módszerekkel érhető el: hőkezeléssel, gamma- vagy ultraibolya-besugárzással, fagyasztva szárítással, ultrahangos kezeléssel, nagynyomású kezelésekkel vagy kémiai módszerekkel (pl. savas deaktivációval).

Az elmúlt néhány évben sok in vitro és in vivo vizsgálatot végeztek a posztbiotikumokkal is. Míg egyes eredményekből a patogén baktériumok elleni hatásosság olvasható ki, mások állatkísérletesen igazoltak vérnyomáscsökkentő hatást, vagy a paracetamol indukálta hepatotoxicitás kivédésében bizonyultak sejtvonalakon hatásosnak. Néhány posztbiotikus termék már forgalomba is került a tengerentúlon, ilyen az a több mint 10 különféle baktérium mikronizált sejtfallizátumait tartalmazó készítmény, amelyet autizmus spektrumzavaros gyermekeknél javasolnak a tünetek tompítására, a diszbiózis mérséklésére.

A jövő biotikumai

Óriási piaci potenciál rejlik a posztbiotikus termékekben a bőrgyógyászat és a személyes higiénia területén. Mivel gazdagok hialuronsavban, tejsavban, peptidoglikánokban és exopoliszacharidokban, fontos szerepet tölthetnek be az atopiás dermatitis kezelésében, a sebgyógyulás serkentésében vagy a fény okozta károsodások kivédésében.² ³

Tény, hogy a bennünk élő mikrobiomok támogatása kulcsfontosságú. A kérdés mindössze az, hogy hosszabb távon ez jól megválasztott pre- és probiotikumok kombinációjával történik-e, vagy elég lesz egy-egy mikroorganizmus-darabka vagy -anyagcseretermék bejuttatása ahhoz, hogy a kívánt preventív vagy terápiás hatás kialakuljon.

Forrás
[1] https://www.aao.org/eye-health/anatomy/microbiome-of-eye; 2022. aug. 12.
[2] Aguilar-Toalá JE et al. Postbiotics: An evolving term within functional foods field. Trends Food Sci. Technol. 75; 104-114. 2018.
[3] Siciliano RA et al. Paraprobiotics: A new perspective for functional foods and nutraceuticals. Nutrients 2021;13:1225.

Forrás: marketingPIRULA
Szerző: Dr. Harsányi Mária szakgyógyszerész
Az eredeti cikk megtekintése