„Doktornő, nagyon stresszes vagyok, mióta a munkahelyemen megoldhatatlan feladatokat kaptam. Körülbelül azóta vannak panaszaim” – mondják gyakran a pácienseim, akik maguk is felfigyelnek testi tüneteik és a stresszhelyzetek közötti összefüggésre. Ez már az első lépés lehet a gyógyulás felé, hiszen a tartós stresszállapot kezelése a testi és lelki egészség helyreállításának alappillére – hangsúlyozza dr. Pászthory Erzsébet gasztroenterológus, belgyógyász, háziorvos szakorvos, az Allergiaközpont munkatársa.

De mi is a stressz?

– A stressz kifejezés a latin strictus, vagyis „szoros” szóból ered, jelentése feszültség, igénybevétel. A stressz a szervezet reakciója minden olyan környezeti hatásra, amely a szervezetet kibillenti nyugalmi állapotából és alkalmazkodásra készteti. A kiváltó okot stresszornak nevezzük – magyarázza dr. Pászthory Erzsébet, aki hozzáteszi, hogy ez a válasz aspecifikus, vagyis nem függ attól, hogy milyen inger váltja ki, legyen az fizikai veszélyhelyzet vagy érzelmi feszültség. Ilyenkor minden esetben átrendeződnek az életműködések: a küzdelmet szolgáló funkciók (szívműködés, váz-izomzat vérellátása, légzés) előtérbe kerülnek a nyugalmi feladatok, elsősorban az emésztés rovására. A stresszt kiváltó ok ugyanakkor személyre szabott – mondja a doktornő, hiszen a nyugalmi állapot mindenki számára mást jelent. Gondoljunk csak arra, hogy egy megrögzött otthonülő ember milyen nehezen szánja rá magát egy kirándulásra, mivel az számára a komfortzónából való kilépést jelenti. Egy természetjáró ellenben akkor érzi jól magát, ha kimozdulhat, számára éppen a hosszas bezártság jelent feszültséget. Ahogyan Selye János, a híres magyar származású stressz-kutató fogalmazott: „nem a stresszhelyzet halálos, hanem az, ahogyan reagálunk rá.”

Melyek a stressz fázisai?

1. Alarm reakció – „küzdj vagy menekülj” (fight or flight). A nyugalmi állapotot hirtelen megzavaró inger hatására a szervezet harci üzemmódra vált, melyet testi tünetek kísérnek (szívdobogás-érzés, verejtékezés, vérnyomás-emelkedés).

2. Aktív ellenállás (alkalmazkodási fázis) – teljesítmény-növekedés. A szervezet alkalmazkodik a megnövekedett terheléshez, teljesítőképessége csúcsára érhet. Selye János szerint „a stressz az élet sója”, hiszen a fejlődés útja a komfortzónából való kilépés. Jó példa erre, hogy versenyhelyzetek stresszállapotában a sportolók általában nagyobb teljesítményre képesek, mint az edzések során – szemlélteti a szakember.

3. Kimerülési fázis – a stressz-helyzet tartósan fennáll, a szervezet kimerül: csökken a teljesítmény, testi-lelki betegségek alakulhatnak ki.

Stressz hatására emésztőrendszerünk is harci készültségbe áll

– Veszélyhelyzetben az energiapótlás ráér, ezért a szervezet a vegetatív idegek és hormonok révén takaréklángra állítja az emésztőrendszert – ismerteti Pászthory doktornő. A vegetatív idegrendszer két, egymással lényegében ellentétes hatású alkotója a paraszimpatikus és szimpatikus idegrendszer. Az első biztosítja nyugalmi állapotban az energia-beépülést, regenerációt és pihenést, míg az utóbbi „harci” üzemmódra alakítja a zsigerek működését veszélyhelyzetben (szaporábban ver a szív, kitágulnak az izom-erek, emelkedik a vérnyomás). A bél esetében a szimpatikus hatás erősödése következtében csökken az emésztőnedv-termelés, romlik a bél vérellátása, a gyomorürülés és a vékonybél mozgásai lelassulnak, míg a vastagbélben inkább a perisztaltika erősödése figyelhető meg – teszi hozzá a szakember. Ennek jeleit tapasztalhatjuk, mikor nem megy le egy falat sem a torkunkon, esetleg feszült helyzetekben a mosdóba kell szaladnunk.

A tartós stressz és a kortizol hormon

– A kortizol a mellékvesekéregben termelődő hormon, aminek akut stressz állapotában gyulladáscsökkentő, fájdalomérzet csökkentő és energiafelszabadító (cukormobilizáló) hatása van. Tartós stressz állapotban azonban, amikor a kortizol-szint folyamatosan magas, már más a helyzet: a gyulladásos hajlam az egész szervezetben, így a bélben is fokozódik. Ennek az a magyarázata, hogy a fehérvérsejtek azon érzékelői, amelyek révén a gyulladáscsökkentő hatás elsődlegesen kialakul, kifáradnak. Ugyanakkor a fehérvérsejtek más receptorai révén a kortizol gyulladáskeltő hatást fejt ki. A tartósan emelkedett stresszhormon-szint emellett cukorbetegség, kifáradás, erősödő fájdalom-érzet forrása lehet.

Stressz hatására megnő a bél gyulladásos hajlama is

– A vegetatív idegi és hormonális hatásokhoz a bél saját idegi-hormon-immunrendszerében bekövetkező változások társulnak, melyek következtében az emésztés és a tápláléktovábbítás folyamata romlik, a bél gyulladásos hajlama megnő, és megváltozik a bélflóra összetétele is. Mindez megjelenhet reflux-betegség, irritábilis bél szindróma képében – magyarázza a doktornő, de gyulladásos bélbetegségek megjelenését vagy kiújulását is okozhatja. Fokozódhat a szervezet fertőzésekre való hajlama, de hangulatzavar, csökkenő fizikai és szellemi teljesítőképesség is kialakulhat.

Útravalóul

Krónikus emésztőszervi betegségek esetében gondoljunk a stressz-tényezők felderítésére!

Az életviteli és lelki problémák kezelése a gyógyulás egyik feltétele.

A stresszoldó technikák alkalmazása (jóga, meditáció, rendszeres sportolás) mindenki számára javasolt.

A bélbarát (rostokban gazdag, fermentált ételeket is tartalmazó, finomított, tartósított ételekben szegény) étrend bevezetése csökkenti a bél gyulladásos hajlamát, és erősíti a bélflórát.

Megjelent: pharmaonline