Az áteresztő bél vagy szivárgó bél szindróma gyakran előforduló, kellemetlen tüneteket okozó kórkép.

De mi állhat a háttérben?

Amikor sérül az egyensúly az emésztőrendszer területén, a bélnyálkahártya károsodhat, így nem képez megfelelő barriert, vagyis védőgátat, és nem csak az élettanilag megfelelő tápanyagokat juttatja át a bélfalon a vérerek felé. Ennek pedig számos következményes tünete és szövődménye lehet.

A leggyakoribb okok, melyek a háttérben állhatnak:

• A bél természetes baktériumflórájának felborulása: Akár megelőző gyulladás, tartós antibiotikumszedés, krónikus hasmenés, felszívódási zavar (pl. lisztérzékenység vagy laktózintolerancia), de bármely más krónikus betegség, vagy bizonyos gyógyszerek (akár fájdalomcsillapítók és gyulladáscsökkentők) szedése is hozzájárul.

• Étrendi hiba: A nem megfelelő táplálkozás, a sok szénhidrát – fehér liszt, fehér cukor –, finomított ételek, tartósítószerek bevitele következtében változik a normál flóra, ráadásul a nem megfelelő baktériumok könnyebben el tudnak szaporodni.

• Immunhiányos állapot, az immunműködés zavara, melyek során szintén a nyálkahártya károsodik, a nem megfelelő bélflóra miatt.

Jellegzetes tünetek

A hasi panaszok széles skálán mozoghatnak, függhetnek aktuálisan az elfogyasztott tápanyagoktól is. Egyes ételek rontják a panaszokat, mások kímélik a bélnyálkahártyát. A hasi fájdalom, hasi diszkomfort, puffadás, de a hasmenés, szelek gyakori távozása, a böfögés, savas panaszok, hasmenés is jelezhetik az áteresztő szindróma jelenlétét.

Másodlagosan a tápanyagok hibás vagy elégtelen felszívódása (malabsorptio) miatt tápanyaghiány, fogyás, alultápláltság, izomgyengeség, csontritkulás is jelentkezhet. A vas, vitaminok, nyomelemek, de akár a fehérjék elégtelen felszívódása pedig következményesen vérszegénységet, az immunrendszer további gyengülését, máj-, veseproblémákat, az anyagcsere és hormonális rendszer felborulását, pajzsmirigyeltéréseket is okozhat.

Ebből is látható, hogy a kórképpel foglalkozni kell!

Hogyan lehet igazolni az eltérést?

A panaszok jelentkezésekor megszokott esetben történik egy fizikális vizsgálat, laboratóriumi mintavétel, illetve képalkotóként hasi ultrahang. Amennyiben ezek más betegséget nem igazolnak, számos kiegészítő vizsgálatra is sor kerülhet, mire a diagnózis felállításra kerül, többek között széklettenyésztés, ételallergia panel, lisztérzékenység irányában vizsgálat, gyomortükrözés vagy vastagbéltükrözés. Sokszor a laktózintolerancia irányában történő terheléses kilégzési teszt visz előrébb, de más hatóanyaggal történő terheléses vizsgálat is elvégzésre kerülhet.

Mi lehet a kezelési lehetőség?

Kezelés akkor lehetséges vagy indokolt, amikor ismert a háttérbetegség. Azt természetesen kezelni kell. Emellett probiotikumok, orvosi előírás szerint antibiotikum alkalmazása válhat szükségessé, illetve a panaszok tüneti kezelése (görcsoldó, puffadást mérséklő szerek).

Mit lehet életmódváltásként tenni és azzal elérni?

Életmódváltás mindenképpen szükséges ahhoz, hogy tünetmentessé váljunk, illetve hogy a bélnyálkahártya regenerálódjon.

Étrendben egészséges, változatos táplálkozás javasolt, illetve a túlfinomított, és egyben túlzott szénhidrátbevitel visszaszorítása szükséges. Előnyben részesítendő a lassan felszívódó szénhidrátok fogyasztása. A cukrozott üdítők kerülendők, helyettük tiszta vizet fogyasszunk. Javasolt sok zöldség-, bőséges rostfogyasztás, a fehérjebevitel, halak fogyasztása. Az erjesztett élelmiszerek (pl. kefir) jó lehet.

Sokszor a testmozgás is hozzátesz a javuláshoz. A túlsúly, illetve az ülő életmód ártalmas. Igyekezzünk elérni és megtartani az ideális testsúlyunkat, illetve kompenzálni az ülőmunka negatív hatását!

Tovább ront az érintettek állapotán az alkoholfogyasztás és a dohányzás, ezért ezek kerülendők.

Szerző: Dr. Ujj Zsófia Ágnes, belgyógyász, hematológus
Forrás: WEBBeteg

Az eredeti cikk megtekintése