Csodálatos gyógyszer az antibiotikum. A penicillin több mint 200 millió emberéletet mentett meg. A halálos kórokozókkal együtt azonban sajnos elpusztítja a bélbarát baktériumokat is, amelyek emésztő- és immunrendszerünk részei.

A bélrendszer helyes működése nagyban függ a belek és az agy közötti üzenetváltásoktól - Shutterstock-felvétel

Az egyensúly felbomlásának következménye a hasmenés, amit antibiotikumos kezelés után a betegek 30 százaléka tapasztal. Bár az 1-4 éves gyerekek bélbaktériumainak összetétele kezd hasonlítani a felnőttekéhez, a hasmenés 40 százalékukat érinti. E kellemetlenség valószínűsége a széles spektrumú antibiotikum szedése után és az antibiotikummal végzett kezelés hosszával párhuzamosan megnő. „A betegség és az antibiotikum által legyöngített szervezet számára a hasmenés nagyon kimerítő szövődmény. Tovább károsítja a mikrobiális környezetet a bélben, és meghosszabbítja a felépülést” – magyarázta Dr. Adriana Šimková. A bél mikrobiomjának megújítása pedig nehezebb, mint a védő baktériumok „elpusztulásának” megelőzése.

MIÉRT KÁROSÍTJA AZ ANTIBIOTIKUM A BELEKET?

Az antibiotikum képtelen különbséget tenni a hasznos és a káros baktériumok között, ezért azokat a bélbaktériumokat is elpusztítja, amelyek az immunrendszert védik, és biztosítják helyes működését. Egy amerikai tanulmány szerint a mikrobiom, vagyis a mikroflóra (az emésztőrendszerben élő mikroorganizmusok összessége) nem ugyanaz még az antibiotikumhasználat után két évvel sem. A probiotikumok lényegesen lerövidítik a bélnyálkahártya regenerációját. A bél mikrobiomját a negatív hatásoktól a probiotikumok (élő mikroorganizmusok) és a prebiotikumok (a baktériumok által részben lebontott tápanyagok) több szinten védik. A probiotikumok hatásmechanikusának lényege abban rejlik, hogy igyekszenek megtapadni a bél nyálkahártyáján. Ha megtalálták a helyüket, a kórokozóknak már nem jut hely, vagy kiszorítják őket eredeti helyükről. A bél védelmét az élő baktériumok más hatásukkal is biztosítják, mégpedig aktív metabolitok, antibakteriális anyagok képződésével. A probiotikumoknak immunomodulációs szerepük is van, és ennek köszönhetően nemcsak a belekben hatnak, hanem a szervezet általános állapotát is javítják. A kimerült szervezetnek segíthetnek a gyorsabb felépülésben. A probiotikumok és prebiotikumok kölcsönösen kiegészítik egymást az egészséges bélmikroflóra megőrzésében. „A probiotikumoknak az antibiotikumos kezelés megkezdésétől kezdve legalább egy hétig, ideális esetben a kezelés befejezése után 14 napig a kezelés részévé kell válniuk” –mondta Dr. Adriana Šimková, majd hozzátette: „Ilyenkor már nagyobb adagot javasolunk. A bél mikrobiomjának stabilizálódása az antibiotikumos kezelés befejezése után 12 hónapig is eltarthat, ezért javasolt hosszú ideig kevesebb baktériumot tartalmazó probiotikumot szedni.”

MELYIK A LEGJOBB?

Gyakran előfordul, hogy az orvos probiotikumot javasol, de nem mondja meg, hogy milyet. Az alábbiakban néhány tippet adunk. Arra ügyelni kell, hogy a két antibiotikum bevétele közötti idő kétharmadában vegye be a probiotikumot, amikor a hatóanyag már felszívódott a vérkeringésbe. A probiotikumok ekkor segíthetnek az antibiotikum negatív hatásának enyhítésében. A termék legalább egymilliárd élő probiotikus mikroorganizmust tartalmazzon. A koncentrációt a CFU megjelölés jelzi (Colony Forming Unit), aminek minimálisan 109-nek kell lennie. Ha antibiotikumot szed, erősebb probiotikum ajánlott, vagyis olyan, ami 20 milliárd élő probiotikus baktériumot, több probiotikus törzset (9-et és többet) tartalmaz. A csomagolás is fontos, mégpedig a levegő nedvességtartalmának átereszthetősége miatt. Legjobb az alumíniumcsomagolás, legrosszabb a műanyag. A helytelen tárolás következtében az „alvó“ prebiotikumok idő előtt aktivizálódhatnak. Jó a probiotikumokat és a prebiotikumokat kombinálni. Ez garantálja, hogy a probiotikumoknak elegendő tápanyaguk lesz, míg küldetésük helyére érkeznek (prebiotikum = az élelem megemészthetetlen része, rost, ami a probiotikumok „tápanyaga”).

ujszo.com
Eredeti cikk megtekintése