Bizonyos baktériumfajok jelenléte figyelmeztető jel lehet
Akinek egészséges a bélflórája, azt nem dönti le a covid
Szakértő segítségével ismerhetjük meg az összefüggéseket
Az új típusú koronavírus okozta Covid-19 több mint a tüdőt érintő betegség.
A legújabb kutatások arra mutatnak rá, hogy a bélben élő – döntően jótékony hatású – baktériumok összessége, a bélflóra meghatározó lehet abból a szempontból,
hogy kinél alakul ki nagyobb eséllyel a Covid-19-megbetegedés.
Már kialakult Covid-19 esetén pedig a bélflóra indikátora lehet a megbetegedés súlyosságának.
Dr. Budai Marianna PhD., szakgyógyszerész a témával kapcsolatban árult el néhány érdekes részletet.
Ha „sérült” a bélflóra, nagyobb a kockázat
A Covid-19 a legnagyobb veszélyt az idősek, a krónikus betegek (magas vérnyomásos betegek, cukorbetegek, szívbetegek stb.) és az elhízottak számára jelenti.
Érdekes módon náluk, vagyis a Covid-19 szempontjából rizikócsoportba soroltaknál már a megbetegedést megelőzően is eltér a bélflóra összetétele az egészségesnek tekintettől.
Dr. Budai Marianna, az Egészségkalauz.hu szakgyógyszerésze
Példaként hozható az, hogy esetükben a bélflórában viszonylag kis számban képviseltetik magukat a Bacteroides fajok.
A bélflóra és az immunrendszer szoros kapcsolata tudományosan igazolt, így feltételezhető, hogy a bélflóra mássága miatt az időseknél,
a krónikus betegeknél és az elhízottaknál az egészségesekétől eltérő lehet a koronavírus-fertőzésre adott immunrendszeri válasz és a Covid-19 kimenetele.
Befolyásolja a betegség lefolyását
Világszerte több vizsgálatot végeztek, amelyekben a Covid-19 betegek és egészséges személyek székletmintáinak genetikai szekvenálása, vagyis a székletben található bélbaktériumok összehasonlítása alapján keresték a választ arra, hogy mi történik a bélflórában a koronavírussal való megfertőződést követően. A következtetés egyértelmű: Covid-19 alatt a bélflóra markáns változásokat szenved el.
Néhány baktérium „jósolni” is enged a Covid-19 lefolyását illetően. A Covid-19-es tünetek megjelenésekor bizonyos baktériumok, ha több van belőlük a bélflórában/székletben, jelezhetik, hogy mennyire súlyosnak ígérkezik a Covid-19. Ezzel szemben vannak „védő” hatásúnak bizonyuló baktériumok is, amelyeknek a hiánya kapcsolatba hozható a Covid-19 súlyosabb kimenetével.
Károsodást szenvedhet a fertőzéstől
Rontja a helyzetet az, hogy a bélflóra egyensúlyának a felborulása hosszan tartónak bizonyul. Számos esetben még akkor is a jótékony baktériumok háttérbe szorulása és a kórokozók térnyerése jellemzi a bélflórát, amikor a beteg már átesett a Covid-19-en, és nincs jelen a szervezetében a koronavírus. Ez utóbbi megfigyelés, vagyis a kórosan megváltozott bélflóra magyarázattal szolgálhat a poszt-Covid-19 tünetegyüttes részeként jelentkező panaszokra is.
Javítani az összetételén
Logikusnak tűnik, hogy azok a beavatkozások, amelyek a bélflóra kedvező irányba történő változtatását célozzák meg, pozitív eredménnyel járhatnak mind a Covid-19 megelőzésében, mind pedig a kezelésében. Ilyen lehet a pre- és probiotikumok adása, vagy a széklettranszplantáció – ezekkel kapcsolatban jelenleg is folynak tudományos vizsgálatok.
A táplálkozás is kedvezően befolyásolhatja a bélflóra egészségét: a rostokban dús táplálékok, a tejsavós termékek fogyasztása éppen úgy kedvező hatású lehet, mint a gyümölcsök, zöldségek vagy a kakaó fogyasztása.
Kölcsönhatásban az idegrendszerrel is
A bélrendszer és a mentális egészség közötti pontos kölcsönhatás nem tisztázott még, többféle lehetséges mechanizmus is szerepet játszhat, de egy biztos: az, hogy mit eszünk, mivel tápláljuk vagy romboljuk ezt az érzékeny közösséget, szerepet játszik nemcsak az egészségünk, de a hangulatunk, a közérzetünk alakulásában is. A mikrobiom szerepét ma már olyan központi idegrendszert érintő betegségek terápiájában is vizsgálják, mint a Parkinson-kór, Alzheimer-kór, szklerózis multiplex, depresszió, autizmus.
Forrás: Kiskegyed
