A bélben található mikroorganizmusok összessége, vagyis az intesztinális mikrobiom és a hasnyálmirigy működése közötti kapcsolatot egyre több vizsgálat támasztja alá. Valamennyi tényező, amely a bélflóra egyensúlyát megzavarja, hatással lehet a pancreas működésére is. Ilyen módon a bélflórára kedvezőtlenül ható pszichés stressz – különösen akkor, ha nem megfelelő táplálkozással társul – kedvezőtlenül befolyásolhatja a hasnyálmirigy funkcióját. Mindez azt jelenti, hogy a táránál állva találkozhatunk olyan betegekkel, akiknél az emésztési zavarok a pszichés stresszre és a rendszertelen, nem megfelelő táplálkozásra vezethetők vissza.

„Azzá leszel, amit eszel”

Régi igazság ez. Az elfogyasztott táplálék minőségi és mennyiségi paraméterei fő meghatározói az ember egészségének. A vitaminokban, ásványi anyagokban, rostokban szegény, ugyanakkor zsírokban és feldolgozott összetevőkben dús ételek fogyasztása számos civilizációs kórképpel, köztük elhízással, cukorbetegséggel és kardiovaszkuláris megbetegedésekkel köthető össze.

Ma már tudományosan bizonyítottnak tekinthető, hogy nemcsak az számít, mit eszik valaki, hanem az is, hogy miként. Stressz hatása alatt táplálkozik valaki? Netán annyira stresszes, hogy nincs étvágya, és inkább kihagy egy-egy étkezést? Vagy időhiánnyal küzd, és olyannyira kapkod az evéssel, hogy ideje sincs megrágni a falatot? Számos út mutatkozhat, de a végkimenetel közös: megjelennek az emésztési problémák.

Magyarázatul szolgálhat a bél–agy tengely, amely elsősorban a bélben élő mikroorganizmusok összességének, vagyis az intesztinális mikrobiomnak köszönhetően két irányban, oda-vissza közvetít a bél és az agy között. Mindez megnyilvánul abban, hogy a pszichés problémák – így a stressz vagy a szorongás – emésztési problémát okozhatnak, míg a bélrendszeri zavarok rányomhatják bélyegüket a hangulatra, a pszichés állapotra (1). A legfrissebb vizsgálatok eredményei alapján a hasnyálmirigy működése is érintett a bél és az agy között zajló „játszmákban” (2–4). Mindez azt jelenti, hogy a pancreas akut vagy krónikus gyulladása, exokrin funkciójának elégtelensége, az emésztőenzimek hiánya akár intesztinális diszbiózisra is visszavezethető lehet.

Miként jelentkeznek ezek a panaszok a mindennapokban? Miről panaszkodnak a patikába betérő betegek?

A stressz befolyásolja az étkezési szokásokat

A „Stress in America^TM/*/” felmérés alapján a megkérdezettek 38%-a azért eszik a kelleténél többet és azért fogyaszt egészségtelen ételeket, mert stresszes, és ilyen módon próbál megszabadulni a stressztől. A rendszertelen táplálkozás is a stressz számlájára írható: ugyanebből a felmérésből derül ki, hogy a megkérdezettek 30%-a ki szokott hagyni étkezéseket a stressz miatt. Az étkezéseket kihagyók 41%-ánál ez a „szokás” akár hetente többször is megnyilvánulhat egy-egy kimaradt étkezésben. Míg az étkezéseket kihagyók nagy része (67%) azt mondja, hogy azért nem eszik, mert a stressz miatt nincs étvágya, mások (26%) időhiány miatt kénytelenek lemondani az étkezésről. Jelen van a másik szélsőség is: ha már egyszer esznek, akkor túl sokat esznek. Ha valaki stresszes, akkor tipikusan kalóriadús, magas zsírtartalmú ételeket vesz magához, aminek negatív egészségügyi következményei lehetnek. A „falási” rohamok azonban nem hoznak közérzeti enyhülést, sőt, a túlevéseket követően az érintettek 49%-a csalódottságot érez, 46%-uknak negatív érzései vannak a saját testével kapcsolatosan, és több mint egyharmaduk lomhának és lustának érzi magát (5).

Ördögi kör, amelyből nehéz megtalálni a kiutat

Már 1989-ben, amikor még alig voltak ismereteink a bélben élő baktériumokról és a bélflóráról, leírták, hogy az akut mentális stressz az emésztési folyamat számos lépését befolyásolja (6). 12 önkéntes bevonásával végzett humán vizsgálat tanúskodik arról, hogy az akut mentális stressz hatással van a gyomor és a bél ürülésének sebességére és az emésztőenzimek elválasztására. Leírták, hogy az akut stresszt közvetlenül követően a hasnyálmirigy által termelt, a fehérjék emésztésében szerepet játszó kimotripszinszint jelentősen nő, majd visszaesik (6).

Mára körvonalazódott, hogy a stressz és az emésztés között a bélflóra is egyfajta kapocs. Mind az egészségtelen táplálkozás, mind a stressz (pl. munkahelyi, párkapcsolati, anyagi stb.) hatással van a bélflóra összetételére, diverzitására (1, 7). Leírták, hogy az egyoldalú táplálkozás és a krónikus stressz, a szorongás milyen tipikus bélflórabeli változásokkal társulhat.

A bélflórabeli változások pedig kapcsolatban állnak számos gasztrointesztinális manifesztációjú kórképpel – köztük fokozott gyomorsavtermeléssel, irritábilis bél szindrómával (IBS), gyulladásos bélbetegségekkel (pl. Crohn-betegség, colitis ulcerosa), illetve a pancreas kórképeivel is (8). A bélflóra és a hasnyálmirigy közötti kapcsolatok boncolgatása és feltérképezése csak néhány éves múltra tekint vissza (2, 4). Feltételezhető, hogy a bélflóra egyensúlyának megbillenése – a diszbiózis – krónikus proinflammatorikus állapotot idéz elő a hasnyálmirigyben (3). Több vizsgálat mutat rá, hogy az intesztinális diszbiózis és a hasnyálmirigy különféle kórképei között – az akut és krónikus pancreatitis vagy a pancreaskarcinóma között is – kapcsolat áll fenn (2, 4).

Nem meglepő, hogy a krónikus stressz és az azzal összefüggő rendszertelen táplálkozás, alkalmanként kapkodva történő evés bélflórabeli elváltozással és a pancreast érintő panaszokkal járhat. Előfordulhat például az exokrin pancreaselégtelenség (EPI), vagyis a hasnyálmirigy által termelt emésztőenzimek hiánya. Ez az étkezésekhez köthetően fellépő emésztési problémákat, zsíros székletet, hasi fájdalmat, puffadást okozhat. A következmény az evéstől való szorongás, illetve rendszertelen, elégtelen táplálkozás lehet. Mindez ismételten kedvezőtlenül befolyásolhatja a bélflóra állapotát. Vagyis a beteg könnyen belekerülhet egy olyan ördögi körbe, amely a panaszai fenntartásához, esetleg az állapotromlásához járulhat hozzá.

Pancreasenzimek pótlása, probiotikumok szedése vagy stresszoldás

A táránál állva törekedni kell a fenn vázolt „stressz – diszbiózis – pancreast érintő problémák – emésztési zavarok” ördögi kör megtörésére. Ha a stressz igazoltan kimutatható a tünetek hátterében, javasolható stresszoldó módszerek elsajátítása. Még újdonságnak számítanak és gyerekcipőben járnak, de rendkívül ígéretesek a pancreas támogatása céljából a bélflóra befolyásolására tett kísérletek. Továbbá lehetőség nyílik szükség esetén a pancreasenzimek pótlására. Mindez optimális esetben olyan enzimszupplementációs készítménnyel valósítható meg, amely fehérjéket, zsírokat és szénhidrátokat bontó enzimeket (proteáz, lipáz, amiláz) egyaránt tartalmaz (9, 10). A pancreasenzimek pótlása nehéz étel elfogyasztása kapcsán fellépő relatív pancreasenzim-hiány okozta emésztési panaszok enyhítésére is javasolható (11); tehát az emésztőenzimeket tartalmazó gyógyszerek alkalmazása a stresszel összefüggésben behabzsolt zsíros fogásoknál is szóba jöhet.

Irodalom

1. 1. Mörkl S, Wagner-Skacel J, Lahousen T, et al. The Role of Nutrition and the Gut-Brain Axis in Psychiatry: A Review of the Literature. Neuropsychobiology 2018; 17:1–9.
2. 2. Zhang T, Gao G, Sakandar HA, et al. Gut Dysbiosis in Pancreatic Diseases: A Causative Factor and a Novel Therapeutic Target. Frontiers Nutr 2022;9:814269.
3. 3. Akshintala VS, Talukdar R, Singh VK, Goggins M. The Gut Microbiome in Pancreatic Disease. Clin Gastroenterol Hepatol 2019;17:290–5.
4. 4. Frost F, Kacprowski T, Rühlemann M, et al. Impaired Exocrine Pancreatic Function Associates With Changes in Intestinal Microbiota Composition and Diversity. Gastroenterology 2019; 156:1010–5.
5. 5. https://www.apa.org/news/press/releases/stress/2013/eating
6. 6. Holtmann G, Singer MV, Kriebel R, et al. Differential effects of acute mental stress on interdigestive secretion of gastric acid, pancreatic enzymes, and gastroduodenal motility. Dig Dis Sci 1989;34(11):1701–7.
7. 7. Wu Y, Wan J, Choe U, et al. Interactions Between Food and Gut Microbiota: Impact on Human Health. Annu Rev Food Sci Technol 2019;25;10:389–408.
8. 8. Konturek PC, Brzozowski T, Konturek SJ. Stress and the gut: pathophysiology, clinical consequences, diagnostic approach and treatment options. J Physiol Pharmacol 2011;62(6):591–9.
9. 9. https://magazine.nursing.jhu.edu/2012/07/pancreas-enzyme-replacement-therapy/
10. 10. Brennan GT, Saif MW. Pancreatic Enzyme Replacement Therapy: A Concise Review. JOP 2019;20(5):121–5.
11. 11. www.ogyei.gov.hu; gyógyszer-információk

Szerző: Dr. Budai Marianna PhD., szakgyógyszerész
Megjelent: pharmaonline
Az eredeti cikk megtekintése