Információk a prevenció és a gyógyítás szolgálatában

Egyre több tudományos kutatás igazolja, hogy szervezetünk működésének irányításában főszerepet játszanak a bennünk élő mikroorganizmusok. Hol avatkozhatunk be mi a folyamatokba? Másképpen feltéve a kérdést, a bennünk élő két kilogrammnyi mikroorganizmus irányít, vagy mi is befolyásolhatjuk a mikrobiomon keresztül saját szervezetünk működését?

Az elmúlt évtizedekben rohamosan gyarapodtak a humán szervezetben élő mikroorganizmusokkal kapcsolatos ismeretek. Bebizonyosodott, hogy a bélben élő baktériumok szerepe messzemenően túlmutat az emésztésben betöltött funkciójukon. Azok az immunrendszer működésének éppen úgy alapját képezik, mint a különféle anyagcsere-folyamatoknak. Ezzel összefüggésben a bélflóra hatással lehet és hatással is van a legkülönfélébb metabolikus megbetegedések (pl. elhízás, diabétesz) kialakulására, illetve szerepet kap az allergiás képek kóroktanában is.

Meghökkentők és elgondolkodtatók azok az eredmények, amik szerint az intesztinális mikrobiom, azaz a „jótékony” és/vagy a „káros” társélőlények egyvelege a neurodegeneratív és a pszichés folyamatokra is hatással van. Olyannyira, hogy az Alzheimer-kór vagy az autizmus kialakulásán kívül a mikrobiom befolyásolhatja az emberek viselkedési mintázatát, és „dönthet” abban a kérdésben is, hogy egy adott egyed visszahúzódó és tétova, vagy inkább bátor és agresszív viselkedéssel jellemezhető.

Régen sterilnek hitt szervekről bizonyosodott be, hogy azokat is mikroorganizmusok hada kolonizálja. Ki gondolta volna korábban, hogy az anyaméhben is mikroszkopikus méretű élőlények hada él, amik szerepet kapnak abban, hogy koraszüléssel jön-e a világra a megfogant gyermek vagy sem?

A prevenció és a gyógyítás lehetséges eszközei

Innen már csak egy logikus lépésnek tűnik az, hogy a humán mikrobiommal kapcsolatos információkat a prevenció és a gyógyítás szolgálatába állítsuk. Mindez azonban bonyolultabb, mint elsőre tűnik… Ugyanis nincs a világon két olyan ember, akiknek megegyező lenne a mikrobiomja. Ráadásul, az sem definiálható, hogy milyen az „ideális mikrobiom”. Minden ember mikroorganizmus-flórája annyira egyedi, mint az ujjlenyomata. Bármilyen beavatkozás a mikrobiomba egyedi folyamatokat indít el, egyedi változásokat eredményez, amik következményei nem minden esetben láthatók be előre.

Tény, hogy van néhány olyan kórkép, amelyeknél bizonyos baktériumtörzseknek, az úgynevezett probiotikumoknak az alkalmazása igazoltan kedvező hatással jár; mivel azok hozzájárulhatnak a „felborult egyensúlyú flóra”, a diszbiózis rendezéséhez.

A probiotikumokat tartalmazó készítmények alkalmazása tudományosan igazoltan kedvezőnek bizonyul a következő esetekben:

• az antibiotikumok szedésével összefüggő hasmenés megelőzése/kezelése,
• a felső légúti fertőzések megelőzése,
• a vírusos vagy bakteriális eredetű hasmenések kezelése.

Mire képesek a jól megválasztott probiotikumok? A probiotikumos csoportban 8%-ra csökkenthető az antibiotikum-szedéssel összefüggő hasmenés gyakorisága, míg a kontroll-csoportban ugyanez az arány 19%,‒ mutatják az antibiotikumot szedő gyermekek mintáján (n=3938) nyert adatok.

Veszélyeket is hordozhatnak a mikroorganizmusok

Miközben az „antibiotikum mellé szedjen probiotikumot” már-már a laikusok körében is szállóigévé vált, a probiotikumok egyértelmű hasznossága nem általánosítható 100 százalékosan. Például: a bélrendszeri gyulladásos megbetegedések kapcsán számos vizsgálat történt a széklet-mikrobiom-transzplantációt illetően. Míg az eredmények némelyike reményre ad okot, nem szabad elmenni amellett, hogy a közelmúltban néhányan meghaltak a széklet-transzplantációval összefüggő szövődményekben.

Kérdéseket vet fel az immunszuppresszáltaknál való probiotikum-alkalmazása is. Nemrégiben leírták, hogy az intenzív osztályon ápolt – antibiotikum-terápiában részesülő ‒ gyermekeknél a Lactobacillus rhamnosus GG (LGG) adagolása az esetek körülbelül 1 százalékában bakterémiához vezethet. Vannak tehát arra mutató jelek, hogy a „jóból is megárt a sok”, azaz – mint az friss kutatási eredményekből nyilvánvalóvá vált ‒ problémás lehet a probiotikumok túladagolása is. Noha ártalmatlan szereknek tűnnek, a probiotikumoknak vannak mellékhatásaik. A válogatás nélkül, nagy mennyiségben szedett „jótékony” baktériumok a gasztrointesztinális diszkomfort mellett akár kognitív problémákat is okozhatnak,- derül ki egy friss vizsgálat eredményeiből. Ugyanez a vizsgálat rámutatott arra, hogy a kognitív zavarral küzdő páciensek 68 százalékánál a vékonybélben nagy kolóniaszámban találtak baktériumokat, továbbá az érintettek 77 százalékánál a vérből emelkedett D-tejsav szintet mutattak ki.

Az eredmények elgondolkodtatók,‒ több szakember úgy véli, hogy indokolt lenne kötelező jelleggel gyógyszer kategóriába sorolni a probiotikumokat.

Összességében elmondható, hogy személyre szabott megközelítésre van szükség. A többi között tekintettel kell lenni a páciens életkorára. Bebizonyosodott, hogy a fiatalok intesztinális mikrobiomjára kevésbé komplex, kevésbé fajgazdag összetétel jellemző, mint a felnőttkorira, és míg a fiataloknál a mikroorganizmusok által exprimált gének elsősorban a növekedésért és a fejlődésért felelnek, addig felnőttkorban ezek a gyulladásos folyamatokkal és az elhízással hozhatók kapcsolatba.

Számos – a jövő kutatásai által megválaszolandó ‒ kérdés merül fel. Maradjunk a kefír és a savanyú káposzta jótékony Lactobacillusainál, és ne avatkozzunk be ennél masszívabban a bennünk élő baktériumok, vírusok és gombák „társadalmába”? Netán tegyünk próbát a mikrobiom jelentősebb mértékű befolyásolására, ami egyrészt a korábban gyógyíthatatlannak hitt betegségek megelőzésének és leküzdésének a kulcsa lehet, másrészt viszont kinyithatja Pandóra szelencéjét, aminek most még be nem látható következményei is lehetnek – az antibiotikumokkal szembeni rezisztencia még szélesebb körűvé válása vagy az immungyengeséget mutató személyeknél kiváltott végzetes infekciók összefüggésében.

Eljöhet a posztbiotikumok kora…

Mintegy kompromisszumos megoldásként pár éven belül megjelenhetnek a gyógyszerpiacon a ‒ most még csak neves szakcikkekben ‒ posztbiotikumként emlegetett bakteriális anyagcseretermékek. Ezeknek a vegyületeknek a patikaszerei mikroorganizmusok nélkül juttatnák a bakteriális vagy virális produktumokat a humán szervezetbe, ilyen módon célozva meg az emberi szervezet működésének manipulálását.

Dr. Harsányi Mária
szakgyógyszerész

Megdöbbentő adatok a humán mikrobiomról

• Az emberi szervezet minden egyes grammja átlagosan 100 milliárd élő mikroorganizmust tartalmaz. Ez egyben azt is jelenti, hogy több vírus, baktérium, gomba található az emberi szervezetben, mint ahány humán sejt.
• Az emberi szervezeten belül (a bélcsatornában, a hüvelyben, a szájüregben stb.) és ahhoz kívülről kapcsolódva (a bőrön megtelepedve) több mint 10 000-féle mikroorganizmus él.
• Az emberi szervezetben élő baktériumok 95%-a a bélben él. A gasztrointesztinális traktusban több mint 1000-féle mikroorganizmus található.
• A humán mikrobiom tömege körülbelül 2 kilogramm. Ha az emberi szervezetben található baktériumokat egymás után sorba raknánk, azok 2,5-szer körülérnék a Földet.
• A humán mikrobiom több mint 500 000 különféle metabolitot állít elő. A vérben található metabolitok 30%-a a mikroorganizmusoktól származik.
• A betegségek 90%-a kapcsolatba hozható az emberi szervezetbeni élő mikroorganizmusokkal, a humán mikrobiommal.
• A mikrobiom külső behatásokkal (pl. gyógyszeresen) könnyebben befolyásolható, mint a humán genom.

NAGY PATIKAI PROBIOTIKUM-VÁLASZTÓ,
azaz mire ügyeljünk az expediálás során?

Nem mindegy, hogy hányféle baktérium van egy készítményben

Eredményre vezető lehet a többféle baktérium kombinációját tartalmazó készítmények használata. A különféle baktériumcsaládokba (pl. Lactobacillus, Bacillus) tartozó baktériumtörzsekhez különféle élettani hatások rendelhetők, így a különféle baktériumtörzsek egymás hatását kedvezően kiegészíthetik, erősíthetik.

Nem mindegy, hogy mennyi baktérium van egy adagban

Egy és 10 milliárd közötti (azaz 10⁹ és 10¹⁰ közötti) úgynevezett kolóniaformáló egységre (angolul: colony forming unit; CFU) van szükség ahhoz, hogy a probiotikumok használata eredményes lehessen, azaz a probiotikumok kifejthessék a várt hatást.

Előnyös, ha a probiotikum mellett prebiotikumot is tartalmaz a patikaszer

Érdemes olyan probiotikumos szert választani, ami a jótékony baktériumok mellett azok táplálékát, azaz úgynevezett prebiotikumokat (pl. inulin) is tartalmazza. Logikus az elképzelés ugyanis, hogy könnyebben megtelepednek a jótékony baktériumok a bélcsatornában, ha rendelkezésre áll a táplálékuk.

Lehetőleg ne tartalmazzon segédanyagokat, allergéneket a készítmény

Érdemes tájékozódni arról, hogy a pro- és prebiotikumok mellett még mit tartalmaz a patikaszer,‒ ide értve a gyógyszerészeti segédanyagokat is.

Hol és hogyan tárolandó a készítmény?

A probiotikumok sérülékeny készítmények, például hő hatására azok hatásossága csökkenhet. Oda kell tehát figyelni a készítményre vonatkozó tárolási előírásokra (pl. hűtőszekrényben tárolandó).

Forrás:

1. D’Argenio V. et al. Clin Chim Acta 2015; 451:97-102.
2. The NIH Human Microbiome Project; www.genome.gov; 2019. dec. 20.
3. www.worldmicrobiomeday.com; 2019. dec. 21.
4. Yadav H. et al. Metabolomics 2016, Vol 6(2): e150
5. Rao SSC. et al. Brain fogginess, gas and bloating: a link between SIBO, probiotics and metabolic acidosis. Clin. Transl. Gastroenterol. 19:162. 2018.

Megjelent: marketingPIRULA
Az eredeti cikk megtekintése