Több mint 100 éves múltra tekint vissza az az elképzelés, hogy a bélrendszerünk állapota határozza meg lelkiállapotunkat. Az 1800-as években lelki bajok esetén beöntéssel próbálták meg eltávolítani a belekben lévő „mérgeket”, ma viszont már tudjuk, hogy ez mennyire nem volt jó ötlet: a beleinkben élő több kilónyi baktérium egyensúlyára vigyáznunk kell, mert ezzel a krónikus ízületi gyulladástól a depresszión át a rákig rengeteg súlyos betegségtől is megóvhatjuk magunkat.

Duzzadt, piros, meleg és fáj – mindenki ismeri a gyulladás négy fő tünetét. Az ötödik a funkciókiesés: ha az első négy tünet fennáll, az érintett részünk nem működik jól.

Például ínhüvelygyulladáskor egy zongorista ujjai nem úgy futnak a billentyűkön, ahogy szeretné. Ha bárhol a testünkben gyulladás alakul ki, ez az öt tünet mindig fennáll, akkor is, ha egyet sem észlelünk közülük.

Mondjuk, ha egy ér belső rétege érintett a koponyánkban. Fájni ez nem fog (ott nincs fájdalomérző ideg), a pirosságát nem látjuk, fogalmunk sincs a gyulladásról. Legfeljebb a vérnyomás lesz magasabb miatta, de ki hinne egy orvosnak, ha egy vérnyomásmérés alapján felvetné, hogy életveszélyben vagyunk, mert talán koponyaér-gyulladásunk van. Márpedig, ha egy ilyen gyulladás sokáig fennáll, az ér beszűkül, a vér áramlása zavarttá válik benne, és szélütés, azaz sztrók következhet be.

Világszerte ez a második leggyakoribb halálok a sztrók, a tartós rokkantságnak pedig a leggyakoribb oka. Magyarországon kb. 20-30 percenként ledönt egy felnőttet a lábáról. A beteg többnyire azt az információt kapja, hogy a magas vérnyomása miatt lett sztrókja. Márpedig a sztrókért sokszor nem kizárólag a magas vérnyomás a felelős.

Bizonyítják ezt azok a vizsgálatok, amelyek eredményei szerint a vérnyomás sikeres gyógyszeres kezelése mellett is hasonló arányban következett be szélütés. Később szövettani vizsgálatok kimutatták, hogy az érfalban olyan kémiai anyagok lerakodása mutatható ki, amelyek forrása a bél baktériumflórája.

A „fekete bárány” nagyon is színes

A bél afféle fekete bárány a szerveink között. Sokan kocognak a szívük vagy agyuk fittségéért, úsznak az ízületeikért, de a belünk valahogy kevésbé tűnik érdekesnek. Hippokratész ugyan Krisztus előtt 300 évvel megmondta, hogy „minden betegség a belekben kezdődik”, de ezt mintha elfelejtette volna az emberiség.

Baktériumok a bélfelszínen
Forrás: Flickr.com

Az utóbbi évek kutatásai azonban bebizonyították, hogy számos betegség hozható kapcsolatba a bél baktériumflórájával. Két nemrég publikált vizsgálat például kimutatta, hogy a krónikus fáradtság szindrómában szenvedő emberek székletében kevesebb a Faecalibacterium prausnitzii nevű bélbaktérium.

Ez a faj gyulladásgátló molekulákat termel, így hiánya magyarázatot adhat a betegségben megfigyelhető túlzott gyulladásra. Vannak arra utaló jelek, hogy a bélbaktériumok még az Alzheimer-kórban is szerepet játszhatnak, amelyet a jelek szerint súlyosbít az agy krónikus gyulladása.

Egy 50 ember közreműködésével végzett vizsgálat kimutatta, hogy az Alzheimer-kórban szenvedők bélrendszerében a gyulladáscsökkentő hatású bélbaktériumok kisebb mennyiségben fordulnak elő, mint a betegségben nem szenvedőkében.

Az agyban zajló változásokat tehát befolyásolhatják a bél belső felületén zajló folyamatok. A bélnyálkahártya felülete közel 400 négyzetméter. Ezen a hatalmas területen százezer-milliárd, vagyis körülbelül két kilogrammnyi baktérium él. Ezek együttes neve a „mikrobiom”.

Sokféle faj alkotja, túlnyomórészt hasznosak: védvonalat képeznek a káros baktériumokkal és a tápcsatornán át érkező egyéb káros anyagokkal szemben, részt vesznek az emésztésben, az anyagcsere szabályozásában és a bél immunfunkcióiban. Szükség van rájuk egy sor anyag, például bizonyos vitaminok termelődésében is.

A bélmikrobiom a mentális és fizikai egészség létfontosságú támogató rendszere.

A sokféle baktériumfaj meghatározott egyensúlyban él a beleinkben, kiegészítik egymást. Néha azonban ez az egyensúly felborul – például egy fertőzés, sugárkezelés, antibiotikumok, stressz, vagy rossz táplálkozás hatására.

A változást jelezheti hasmenés, puffadás, fáradékonyság, ingerlékenység, allergiás reakció, sőt egyes kutatások szerint – ha nem áll gyorsan helyre az egyensúly – köze lehet az irritábilisbél-szindróma, a cukorbetegség, az elhízás, vagy a daganatos betegségek kialakulásához is.

Jótékony baktériumok a gyomorban
Forrás: Flickr.com

Több mint 100 éves múltra tekint vissza az az elképzelés, hogy a bélrendszerünk állapota határozza meg a lelkiállapotunkat. Sok 19. századi tudós úgy vélte, hogy a vastagbélben felhalmozódó salakanyagok mérgezők és fertőzéseket okoznak, amelyeknek depresszió, szorongás és pszichózis lehet a következménye. A betegeket vastagbéltisztítással kezelték.

A bélmikrobiom és az agy között valóban nagyon erős a kapcsolat, csak ezt ma nagyon másképp látjuk, mint 100 éve. A bizonyítékok olyan mennyiségben gyűltek fel, hogy valamikor a 2010-es évek elején megszületett a „bél-agy tengely” kifejezés. Kimutatták, hogy a bélmikrobiom és az agy közötti kommunikációnak több módja lehet, elsősorban az, hogy a bélbaktériumok által termelt anyagok a vérrel eljutnak a szervezet minden részébe.

Több pszichiátriai és neurológiai rendellenességben észlelték a bélflóra kóros megváltozását, így például migrén, Parkinson-kór, sclerosis multiplex, bipoláris zavar, skizofrénia, autizmus és kóros figyelemhiányos tünetegyüttes (ADHD) esetében is.

Egy angliai vizsgálatban, major depresszióban szenvedő és antidepresszánsokat szedő betegek egy csoportjának kezelését egészítették ki 14-féle élő baktériumot tartalmazó probiotikummal. Az ő depressziós mutatóik a kezelés negyedik hetében jelentős javulást mutattak azokhoz képest, akik a probiotikum helyett kontrollként placebót kaptak.

Reumás ízületi gyulladásban szenvedő embereknél pedig azt mutatták ki, hogy székletükben nagyobb mennyiségű Collinsella aerofaciens található, mint azokéban, akiknek nincs ilyen betegségük. Kiderült, hogy ez a baktérium növeli egy gyulladáskeltő molekula szintjét az emberi bélsejtekben.

Az egyensúly roppan kényes

Timothy Sampson, a georgiai Emory Egyetem munkatársa szerint több elképzelés is van arra vonatkozóan, hogy miért borulhat fel a bél mikrobiomjának egyensúlya krónikus betegségekben.

Az egyik a genetika, amely elősegítheti a bélrendszerünkben lévő eltérő környezet kialakulását.

Számítógépes kép a bélbolyhokon lévő baktériumokról
Forrás: NDLA

Például a gyulladásos bélbetegséggel (IBD) összefüggésbe hozható gének mutációi befolyásolják az immunrendszer és a mikrobiom közötti kölcsönhatásokat.

Aztán itt vannak a környezeti mérgek. Korábban összefüggésbe hozták a gyakori növényvédőszerek hatását a Parkinson-kór fokozott kockázatával. Lehetséges, hogy ezek a vegyi anyagok is felelősek a betegségben szenvedőknél észlelt mikrobiális zavarokért – mondja Sampson. De a baktériumok számára méreg lehet az is, ami egyébként gyógyszer, például egy tüdőgyulladás kezeléséhez nélkülözhetetlen antibiotikum.

Végül az egyensúly felborulhat egy-egy fertőzés miatt is. Például sok krónikus fáradtság szindrómában szenvedő ember számol be arról, hogy tünetei valamilyen vírusfertőzés után kezdődtek. Az ilyen fertőzések tartós zavarokat okozhatnak a bélmikrobiomban, aminek aztán valamilyen krónikus betegség lehet a következménye.

De nem csak környezeti hatás boríthatja fel a bélflóra egyensúlyát, hanem az élekor előrehaladása is: idővel csökken például a gyulladáscsökkentő és nő a gyulladáshoz vezető baktériumfajok száma. Egyre valószínűbb az ilyen változás szerepe az időskori kognitív hanyatlás, szívbetegségek vagy daganatok kialakulásában. A világ különböző tájain élő, teljesen eltérő életvitelű embereknél mutatott ki feltűnő hasonlóságokat az idős kor mikrobiomjának jellemzőiben néhány tanulmány.

Az egyik legfontosabb megállapítás az, hogy azok az emberek, akiknek idősebb korukban nincsenek jelentős egészségügyi problémáik, bőségesen rendelkeznek különböző jótékony mikrobákkal.

Mit tehetünk a bélflóránkért?

Az emberiség évszázadok óta igyekszik ápolni a bélflóráját (persze anélkül, hogy tudott volna a baktériumok létezésétről). Erjesztett élelmiszereket például régóta fogyasztunk. Az erjedés során keletkező anyagok – fehérjék, aminosavak – jótékony hatása mostanában kezd a köztudatban elterjedni, újra divatba jött a kovásszal sütés és a fermentálás.

Hasonló jótékony hatásuk van korunk étrendkiegészítőként beszerezhető probiotikumainak, azaz a jótékony élő mikrobákat tartalmazó élelmiszerek vagy étrend-kiegészítőknek. Sőt, új gyógyszerek is segíthetnének, amelyek valamilyen módon megváltoztatják a mikrobiom működését.

A Cleveland Clinic munkatársa, Stanley Hazen és kollégái már kifejlesztettek egy olyan tablettát, amely megakadályozza, hogy a bélbaktériumok a szívbetegségek egyik kiváltó okaként ismert trimetilamin-N-oxid (TMAO) nevű molekulát termeljenek.

Végeznek kutatásokat magával a széklettel is.

Az egészséges ember bélflóráját (székletének speciális kezelésével) átviszik egy krónikus betegségben szenvedő emberbe. Ha a betegség tünetei ezt követően csökkennek, az azt jelzi, hogy a mikrobiom valamilyen módon befolyásolta a kóros folyamatot.

Állatokkal sok, ember bevonásával egyelőre kevés ilyen vizsgálatot végeztek, de ez utóbbiak eredményei is ígéretesek. A vizsgálatok során a székletátültetés a résztvevők 37 százalékánál a tünetek teljes megszűnését érte el, 54 százalékuknál pedig javulást eredményezett.

A mikrobiomkutatásnak hála, egyre többet tudunk számos rettegett betegség okairól. Ez a tudás rávilágít arra, hogy a bélflóránk egészséges testi és szellemi működésünk kulcsa. Így táplálkozásunkkal még annál is többet tehetünk egészségünkért, mint korábban gondoltuk. Ezek alapján a jelenlegi gyógyszeres kezelési stratégiák mellett egyre inkább előtérbe kerül az életmódbeli – például a táplálkozásbeli – változtatások jelentősége.

Szerző: Varga Zoltán
Megjelent: tudás.hu