Ha ősszel kirándulni megyünk, még alkalmunk lehet megfigyelni a mezőn található gazdag növénytársulásokat. Többszáz féle kisebb-nagyobb növény borítja a talajt, védi a földet az eróziótól, folyamatos megújulásuk egyre gazdagabbá teszi a felszínt.

A belek felszínén – mit látunk a mikroszkóp alatt?

Hasonló kis élővilág él bennünk, amiről szinte alig van tudomásunk. Az emésztőrendszerünk feladata, hogy az elfogyasztott táplálék átalakuljon bennünk, majd felszívódva tápláljon bennünket. A felszívódás helye a több méter hosszú bélrendszer. Minél közelebb megyünk a bél felszínéhez, és mikroszkóppal megvizsgáljuk, hihetetlen változatosságot látunk.

Hasonlóan a mezőn található sokféle növényhez, a beleink felszínén is sokféle apró élőlény, mikróba található, ezeknek az összefoglaló neve a bélflóra. A bélflóra jellegzetes képviselői:

• a jótékony baktériumok,a probiotikumok; ők azok, akik a legtöbb segítséget nyújtják a számunkra; ezek közé tartoznak a jól ismert laktobacillusok és a bifidobaktériumok,
• a kétarcú baktériumok, amelyek segítenek, de károsak is lehetnek bizonyos körülmények között; ezek legismertebb képviselője a coli baktérium,
• és a kártékony baktériumok, melyek emésztési gondok és fertőzések forrásai lehetnek, ide tartozik például a clostridium baktérium,
• és a baktériumok mellett élő különféle gombafajok, ilyen például a candida gomba, amely rossz híre ellenére része a normális bélflórának és csak akkor jelent gondot, ha a szervezetünk valamilyen okból legyengül.

Az egészségünk szempontjából meghatározó jelentőségűek a jótékony baktériumok, a probiotikumok. Egy hazai 3 évig tartó vizsgálat (1) eredménye azt mutatta, hogy a világ fejlett részén a probiotikus baktériumok aránya a teljes bélflóra baktériumainak számához viszonyítva 40%,míg ugyanez a szám a magyar lakosság esetében kevesebb, mint a harmada, csak 12 %. Ennek az alacsony számnak többféle oka van.

A bélflóra sérülésének okai

A bélflóra több ok hatására sérülhet:

• stressz, alkoholfogyasztás és dohányzás,
• kevés növényi táplálék fogyasztása,
• de a fő ok az antibiotikumok mellékhatásaként kialakuló bélflóra-sérülés.

Természetesen az antibiotikumok igen hasznosak a fertőzések legyőzése szempontjából, ám a szedésük után gondoskodnunk kell az elpusztult probiotikus baktériumok pótlásáról.

A probiotikumok alacsony arányának következményei

Ha a probiotikus baktériumok aránya alacsony, annak számos következménye van. Az emésztési folyamatok kedvezőtlen irányba tolódnak el, gázképződés alakul ki, a bélműködés rendszertelen lesz. Súlyosabb következmény a fertőzésekkel szembeni ellenálló képesség csökkenése. Ennek magyarázata az, hogy a probiotikumok az immunrendszerünk leghatásosabb serkentői, csökkent számuk tehát csökkent immunműködéshez vezet.

A bélflóra helyreállítása

A bélflóra helyreállítása tehát fontos feladat. Ha a sérülést okozó hatásokat (stressz, alkohol, dohányzás) a lehető leginkább csökkentjük; ha több növényi táplálékot fogyasztunk, ezzel segítjük a bélflóra védelmét. Az antibiotikumok azonban olyan erős hatást jelentenek, amelyek után feltétlenül szükséges a probiotikumok pótlása.

A legkorszerűbb készítmények közé tartoznak a Protexin készítmények: humán eredetű probiotikumokat tartalmaznak, amelyek mellett a szaporodásukat támogató prebiotikumok is megtalálhatóak. Ha tehát a most következő őszi-téli időben az immunrendszerünket segíteni akarjuk, akkor gondoljunk a bélflóránkra és állítsuk helyre a szükséges arányt a minőségi Protexin probiotikumok segítségével.

Irodalom

1. Probiotikumok és humánegészség. Szerkesztette Dr. Szakály Sándor, G-Print, Budapest, 2004.